A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a közép-európai régió hordozza a legnagyobb keresletnövekedési potenciált az Európai Unióban, ugyanakkor a konvencionális termelés 2020-ra regionális szinten együttesen és nemzeti szinten is jelentősen visszaesik, ezzel erősebb importarányt kényszerítve ki. Több új forrás és csatorna várhatóan valós versenyt hozhat a régióba, így nemcsak országok közötti kereskedési lehetőséget teremt, hanem komoly alkupozíciót is jelenthet a hosszú távú szerződések újratárgyalásakor - mondta Kovács Tamás Iván.
A folyosó kiépítésében magyar részről már eddig is komoly erőfeszítéseket tettünk - húzta alá a helyettes államtitkár arra utalva, hogy már átadták a magyar-horvát és magyar-román gázvezetéket, és megállapodás született a magyar-szlovák gázvezeték esetében is.
Az Észak-Dél Energiafolyosó egy, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program, amelynek egyes projektjei a gáz-, kőolaj- és villamos energia hálózatok megfelelő összekapcsolását kívánják elérni a szükséges összeköttetések megteremtésével vagy felújításával. A kezdeményezés egyik célja, hogy a kelet-közép-európai régió történelmileg kialakult orosz importfüggőségét csökkentse azzal, hogy észak-dél irányú gázszállítást tesz lehetővé az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között.
A munkacsoport ülése ezúttal a közelgő miniszteri szintű Észak-Dél Energiafolyosó megbeszélés előkészítését is szolgálta. A június 9-ére, Luxembourgba összehívott találkozón a magyar delegációt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti majd.