Erről Hende Csaba honvédelmi miniszter beszélt csütörtökön az ülés után tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a témára vonatkozó kétéves munkafolyamat során fontos kompromisszum született, a tárgyalásokon katonai, szakmai, geostratégiai és nemzeti politikai szempontokat egyaránt egyeztettek. A reform nyomán a jelenlegi 13 ezer fős létszám több mint 4 ezer fővel csökken. A miniszter emlékeztetett arra, hogy számos más NATO-tagországban nem volt és nem is lesz szövetségi parancsnokság.

Az MTI kérdésére Hende Csaba kifejtette: a szintén jóváhagyott ügynökségi reform elemeként a magyarországi bázisú C-17-es repülőgépek működtetésében érintett hivatalt (NAMA) is más ügynökségbe integrálják, de ez nem hátrányos az ország érdekeinek szempontjából. A jelenlegi 14 ügynökség három naggyá alakul, Magyarország támogatja ezt az ésszerűsítést - mondta. Így ugyanis több ezer fővel csökkenthető a létszám, amely az eddigi széttagolt struktúrából következett, márpedig a mai időkben nagymértékű takarékosságra van szükség.

Magyarország is elhatározott egy 20 százalékos létszámcsökkentést - emlékeztetett -, amelyet idén elkezdett, és jövőre be is fejez. Ez a költségekben is arányos megtakarítást jelent, ugyanakkor nem mehet a NATO parancsnokságain magyarok által végzett munka rovására, mert a gazdátlanul maradt feladatokat a megmaradó posztokon szétosztják. Hende Csaba beszámolt arról is: a kétnapos brüsszeli találkozón jóváhagyták a NATO internetes, számítógépes támadások elleni védelemmel foglalkozó politikáját. Mint mondta, a szövetség e területen megelőző jellegű tevékenységet igyekszik folytatni, sikeres behatolás esetén pedig cél a megtámadott rendszerek működőképességének megőrzése, illetve helyreállítása.

Saját szervereinek kibernetikai védelmét a NATO egy központból fogja ellátni, de a nemzeti tulajdonú - szövetségi szempontból is lényeges - katonai informatikai rendszerek megóvása tagállami hatáskörben marad.

Kötelezően betartandó minimumkövetelményeket is megállapítanak majd ezen a téren, emellett megállapodtak abban, hogy a kollektív védelem erre a területre is kiterjed. Utóbbi azt jelenti, hogy jelentős nemzeti érdeksérelmet okozó számítógépes támadás esetén bármely tagország kéréssel fordulhat a NATO-hoz. Mint Hende Csaba elmondta, tárgyaltak az ülésen a tagországok közti nemzetközi együttműködésről is. Megerősítették, hogy a gazdasági nehézségek miatt szükség van arra a (szövetségi szakzsargonba intelligens védelem néven bekerült) új megközelítésre, amelynek jegyében a tagországok költségtakarékosan, többnemzeti keretben próbálnak katonai képességeket teremteni és fenntartani.

A rakétavédelem ügyében Hende Csaba fontos magyar érdekként fogalmazta meg, hogy a NATO-orosz együttműködés a kölcsönösség és az átláthatóság jegyében valósuljon meg, a köztük lévő kapcsolatokat javítsa, továbbá erősítse az euroatlanti térség biztonságát. Olyan rendszer kiépítése a magyar érdek, amely a lakosság és az ország területnek védelmét a legnagyobb mértékben biztosítja.

Hende Csaba a sajtótájékoztatón meleg szavakkal méltatta a hivatalából e hónap végén leköszönő Robert Gates amerikai védelmi minisztert. Mint mondta, okos, becsületes, egyszerű, szimpatikus emberről van szó, akinek a miniszteri körből való kiválását minden kollégája sajnálattal fogadta.