Fellegi Tamás elmondta: a Paksi Atomerőmű stressztesztje elindult, és várhatóan októberig be is tudják fejezni. Egy kérdéssel kapcsolatban leszögezte: bár Németország úgy döntött, hogy a jövő évtized elején abbahagyja a nukleáris energia termelését, felhagy az atomenergiával, viszont Magyarországon a növekvő energiaigények miatt szükség lesz a Paksi Atomerőmű bővítésére, korszerűsítésére, de ehhez előbb el kell végezni a stressztesztet.

A magyar elnökség idején számos válság jelentkezett, amelyek különösen az energiaügyek és a kohéziós politika témaköreinek a megvitatását befolyásolták. Így például a Fukusima atomerőmű katasztrófája, illetve az észak-afrikai politikai krízis, amelyek hosszú távon is befolyásolhatják az egész unió energiaügyeit, az energiafejlesztés kérdéseit - hangsúlyozta a miniszter. A miniszter elmondta: számos uniós ország a fukusimai katasztrófa után most újragondolja a következő években követendő energiastratégiáját. Aláhúzta: a magyar elnökség alatt számos lépést tett az unió az energiaügyekben az egységes piac felé. Az energiapolitika kidolgozása azonban nemzeti hatáskörben marad - mutatott rá.

Ezzel kapcsolatban egy kérdésre kifejtette: Németország az unió egyik legfontosabb energiatermelője, a környező államok tekintetében jelentős energiaexportőr. Így a németországi atomerőművek későbbi leállítása befolyásolja majd az egész EU energiaellátásának kérdéskörét. Fellegi Tamás a stressztesztek kapcsán elmondta: azt is meg kell várni, hogy a fukusimai katasztrófában játszott-e szerepet emberi mulasztás, emberi hiba.

Fellegi Tamás a Nabucco földgázvezetéket illetően igen kedvezőnek mondta, hogy a napokban aláírták a vezetékkel kapcsolatos támogatási megállapodásokat. Kiemelte: kulcskérdés, hogy év végére kidolgozzák a Nabucco üzleti tervét. A mostani elképzelések szerint a Nabucco megvalósítása 7,8 milliárd euróba kerülne, de ha a beszerzési területeket, a bekötendő földgázforrásokat a Kaszpi-tenger területére, környékére is kiterjesztenék, akkor a beruházás 25 milliárd eurót igényelne. A kohéziós politikáról Fellegi Tamás elmondta: a magyar elnökség célja az volt, hogy továbbra is fennmaradjon a szolidaritás elve a kohéziós források elosztásában, a kohézióra szánt pénzek a felzárkóztatást szolgálják, a források pedig ne szűküljenek.