FIDESZ.HU > Hírek Nyomtatás
Ablak bezárása
Czomba: Fő szempont a rugalmasság és a biztonság
Az új érdekegyeztetési rendszerben az egyház és a tudományos élet olyan szempontokat hozhat be a munka világába, amelyek korábban nem szerepeltek - mondta Czomba Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint Magyarországon 55 százalékos a foglalkoztatottság a 15 és 65 éves korosztálynál, míg az uniós átlag 66 százalék. Ezért van szükség a munkavégzés szabályainak megváltoztatására. A fő szempont a rugalmasság és a biztonság.
Létrehozva: 2011. június 15., 10:12 | Utoljára frissítve: 2011. június 15., 10:15

Átalakítják a munkaügyi érdekegyeztetés rendszerét, így abban a kormány már nem vesz részt, de a kamarák, a civil szervezetek, az egyházak, a tudományos élet képviselői igen.

Ezzel kapcsolatban Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy most az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) e téren a legmagasabb szint, alatta vannak az ágazati párbeszéd bizottságok. Ez a szint és az alatta lévő jottányit nem fog változni - fogalmazott a foglalkoztatáspolitikai államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az OÉT-nek 15 résztvevője van, magyarázta, kilenc a munkaadókat, hat a munkavállalókat képviseli, és alapvetően a munka világával foglalkozik. A kormány szerint azonban a társadalmi párbeszéd, érdekegyeztetés rendszere akkor működik jól, ha minél több információ áll rendelkezésre egy jó döntés meghozásához. Ezért azt szeretnék, ha ebben a párbeszédben részt venne, és véleményt nyilváníthatna minden fontos szereplő.

Az új Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban a munkaadók és a munkavállalók ugyanúgy részt vesznek, mint az OÉT-ben, de a gazdasági kamarák, a történelmi egyházak, a civil szervezetek, illetve a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a magyar tudomány képviselői is.

Ez egy sokkal szélesebb kör - hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a civil szervezetek és az egyházak a munka világának számos olyan területét érik el, amelyet sem a kormány, sem a munkaadók, sem a munkavállalói szervezetek nem képesek.

Óriási léptekkel kell haladnunk

Az államtitkár szerint a foglalkoztatáspolitikát korábban át kellett volna alakítani, hiszen tudjuk, hogy azokban az országokban, ahol a munkaerőpiac megfelelően rugalmas, messze nagyobb a foglalkoztatottság, mint Magyarországon.

Nálunk most 55 százalékos a foglalkoztatottság a 15 és 65 éves korosztálynál, míg az uniós átlag 66 százalék, de a jobbak hetven százalék fölött vannak - hangsúlyozta Czomba Sándor.

A fő szempont a rugalmasság a munkaadók részéről és biztonság a munkavállalók számára. Ez két ellenható fogalom kényes egyensúlyát jelenti - tette hozzá Czomba Sándor, aki elismerte, hogy ennek a rendszernek is megvan a hátránya. Ugyanakkor a válság világszerte bebizonyította, hogy azokon a munkaerőpiacokon, ahol hiányzott a rugalmasság, drasztikusan csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A kormány azt a nem kis célt tűzte maga elé, hogy 2013-ra az egyik legrugalmasabb munkaerőpiac legyen a magyar az Európai Unióban. Ehhez óriási léptekkel kell a következő időszakban haladnunk - figyelmeztetett az államtitkár.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rugalmasságot a munkavállalói biztonság terhére növelnék - tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy az Országgyűlés előtt van egy salátatörvény, amelynek része a munka törvénykönyvének döntően uniós jogharmonizációs módosítása. Ebbe tartozik a próbaidő, a munkaidőkeret, a szabadság szabályozásának módosítása - ezek az intézkedések már a rugalmasság irányába hatnak.