A 2010-es országgyűlési választások Magyarországon és Szlovákiában nagy reményekre adtak okot, és a két kormányváltást követően el is indult egy párbeszédfolyamat a két ország között - emlékeztetett Répás Zsuzsanna. Mint mondta, északi szomszédunkat az unió már korábban is figyelmeztette, hogy a kisebbségi nyelvtörvény módosításra szorul. Az új, már elfogadott nyelvtörvény Répás tájékoztatása szerint néhány előrelépés mellett több tekintetben visszalépésnek minősíthető. Véleménye szerint Szlovákiában a kisebbségi nyelvek használata 2004 - azaz az uniós csatlakozás éve óta - összességében romlott.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözítőnek tartotta, hogy a jövőben már két nyelven is kiadhatnak hivatalos papírokat és okmányokat, és hogy a törvénybe bekerült a nemzetközi jogi kötelezettség vállalás is. Szintén előrelépésként értékelte, hogy megteremtették a kisebbségi szóbeli ügyintézést a hivatalokban, és hogy az emlékművek esetében eltűntek a nyelvi korlátozások.

Ugyanakkor - mint mondta - aggodalomra ad okot az a tény, hogy az állami és a kisebbségi nyelvtörvény viszonyát továbbra sem rendezte a szlovák törvényhozás, és az átláthatóság biztosításában is komoly problémák merülnek fel. Kiemelte azt is, hogy a tömegtájékoztatás esetében a kisebbségi műsorok állami nyelvű feliratozásának kötelezettsége nemcsak plusz anyagi terheket ró a szerkesztőségekre, de egyúttal az élő adást is lehetetlenné teszi. A nyelvhasználati küszöb 20 százalékról ugyan 15 százalékra csökkent, ám bizonyos számítási metódusai miatt hosszú távra bizonytalanságot teremt. Répás rámutatott arra is, hogy a szóbeli hivatalos ügyintézésnek ugyan megteremtették a lehetőségét, ám szűk időkeretbe szorítva feltehetőleg nem éri majd el eredeti célját.

A helyettes államtitkár végül a rendvédelmi és egészségügyi dolgozók helyzetére is beszélt. Mint közölte, esetükben a kisebbségi nyelvhasználat kizárólag akkor léphet életbe, ha a jelenlétükben lévő összes ember ebbe beleegyezik. Ez nemcsak irreális, hanem megalázó helyzetet teremt számukra - jegyezte meg Répás Zsuzsanna.

A kisebbségi nyelvtörvény nem tesz kísérletet a jogbizonytalanság feloldására, és az általa teremtett lehetőségeket pedig komoly feltételekhez köti. Továbbra sem eredményez jogbiztonságot a kisebbségek számára, és nem jelent előrelépést az előző törvényhez képest - foglalta össze a törvény esszenciáját a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, rámutatva: a szlovák kisebbségi nyelvtörvény nem felel meg egy uniós ország nyelvtörvényének.

A kormány támogatja az RMDSZ és a magyarság erdélyi régiók felosztásáról szóló álláspontját

A nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: az RMDSZ megfogalmazott egy javaslatot, ami 16 megyére vonatkozna, ezzel szemben a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L) egy nyolc régiós felosztást hirdetett meg. Ezt az RMDSZ egyértelműen elutasítja, ahogy a többi magyar szereplő is, mert az eddig hagyományosan magyar többségű területek elvesztését, és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támogatására - jelentette ki.

A román kormány fő erejét alkotó PD-L a keddi koalíciós tárgyalásokon ismertette elképzeléseit az RMDSZ-szel a közigazgatás átfogó reformját előíró törvénytervezetéről. A PD-L a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót megyékké alakítaná át. Ezt az RMDSZ elsősorban azért ellenzi, mert az újonnan létrehozott közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkenne a magyar lakosság számaránya. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a keddi koalíciós tárgyalásokat követően is jelezte: ha a PD-L nem áll el attól a szándékától, hogy nyolcra csökkenti a megyék számát, akkor felbomolhat a kormánykoalíció.

A PD-L elképzelése szerint a romániai magyarság csaknem 90 százaléka két külön megyébe tartozna. Az egyikben a jelentős magyar lakossággal rendelkező jelenlegi három megye, Hargita, Kovászna és Maros egy közigazgatási egységet alkotna a mostani Szeben, Brassó és Fehér megyékkel, így az újonnan létrehozandó "óriásmegyében" a magyarság aránya a 30 százalékot sem érné el (legalábbis a 2002-es népszámlálási adatok szerint). A másik megyébe tartozna a jelenlegi Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Máramaros, Bihar és Szatmár megye. Ebben a régióban a magyarság számaránya a 20 százalékot sem éri el.