Az államtitkár szerint a megújítás azért is időszerű, mert az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a résztvevők a kormánytól várták érdekeik érvényre jutását, a munkaadói és a munkavállalói oldal önálló előterjesztést a legritkább esetben sem tett, a bizottsági munka színvonala nagyon alacsony volt. Hozzátette: az OÉT legtöbb résztvevője elismeri, hogy reformra van szükség, legfeljebb a mikéntben nem értenek egyet.

Szatmáry Kristóf hangsúlyozta: a kormány javaslata jelentősen szélesíti a párbeszédben résztvevők körét, így a gazdasági kamarákat, a civil társadalmat, a tudományos élet szereplőit, a határon túli szervezeteket és a történelmi egyházak képviselőit is bevonja az NGTT működésébe, ahol a kormány csak meghívottként lenne jelen, de törekednie kellene a testület állásfoglalásainak figyelembe vételére.

Szélesebb körű konzultáció a cél

Román István (Fidesz) azt mondta: az előterjesztés célja, hogy a jelenleginél szélesebb legyen az a kör, amelyet bevonnak a konzultációba, így az Országos Érdekegyeztető Tanácsot alkotó hat szakszervezet és kilenc munkaadói érdekképviselet mellett új szereplők jelenhetnek meg az egyeztetésben. Kiemelte, hogy a javaslat alapján az NGTT tagjai lesznek az országos gazdasági kamarák, valamint a tudományos élet képviselői is. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a létszám növelése nem fog a hatékonyság romlásához vezetni.

Azt is mondta, hogy a változtatás nem jelenti az érdekegyeztetés szétverését, mindössze arról van szó, hogy a háromoldalú OÉT helyett új típusú egyeztetési rendszer jön létre, kibővítik a résztvevők körét, a kormány pedig meghívottként vesz részt az üléseken. Véleménye szerint a javaslat megfelel az európai gyakorlatnak, fenntartja a szociális párbeszédet, és a fideszes képviselő abban is bízik, hogy hozzájárul majd a kormányzati döntéselőkészítés eredményességéhez.