Az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, melyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő forrást, pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezetvédelmi és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták ezeket a rendelkezéseket - indokolta a felülvizsgálatot Papcsák Ferenc. A politikus elmondta: ilyen elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a kolontári vörösiszap-áradás kapcsán is. A MAL 1997-ben a privatizációs szerződésben azt vállalta, hogy 2009-ig 4,4 milliárd forintot költ környezetvédelmi feladatok teljesítésére, melynek reálértéke ma körülbelül 10 milliárd forint lenne. Azonban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata azt állapította meg, hogy a tényleges ráfordítás 1,2 milliárd forintot tett ki - fűzte hozzá a képviselő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a KEHI vizsgálat részlegesen azt is megállapította, hogy a privatizációval összefüggő okiratok, dokumentációk egyrésze gyanús körülmények között eltűnt. Az országgyűlési képviselő szerint nem zárható ki, hogy az iszapkatasztrófa bekövetkeztéhez hozzájárult, hogy a MAL a vállalt környezetvédelmi kötelességeket nem teljesítette. Az elmulasztott beruházásokra példaként Papcsák Ferenc a Németbánya melletti iharkúti bauxitbánya esetét is megemlítette.

Papcsák Ferenc, Pálffy Istvánnal és Nagy Andorral közös képviselői indítványukban két ügycsoport kapcsán kérik fel a kormányt arra, hogy vizsgálja felül a privatizációs szerződéseket a környezetvédelem alapján. Az első kör 1989. január 1-től 2010. május 29-ig terjedő időszakban megkötött gazdasági társaságok privatizációs szerződéseinek felülvizsgálatát jelenti, melyben az új tulajdonosok vállalták, hogy környezetvédelmi beruházásokat hajtanak végre. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mindazon fellelhető szerződését tartalmazza, melyet jogelődjével, az ÁPV Rt.-vel kötöttek. A politikus fontosnak tarja az Állami Számvevőszék bevonását, illetve tájékoztatását. A másik ügycsoport az önkormányzati tulajdonban levő gazdálkodó szervezetek értékesítését jelenti 1990. szeptember 30. illetőleg 2010. október 3-a között. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte, az önkormányzatok, illetve az érintett hatóságok, szervek bevonása is szükséges ahhoz, hogy ezen tranzakciókat vizsgálják. A fideszes országgyűlési képviselő azt szeretné, hogy a kormány - amennyiben a vizsgálatok eredményei indokolják - 2012. június 30-ig egy módosító indítvány alapján terjesszen be egy törvényjavaslatot az állami és önkormányzati vagyon értékesítése kapcsán, és mindenképpen vizsgálja felül azokat az előírásokat, melyeket az elmúlt években nem tartottak be.

A képviselő elmondta azt is, hogy a vizsgálat elsősorban a nehéz- és vegyipari cégekre vonatkozna. Papcsák Ferenc szerint a végső cél, hogy olyan szankciórendszer álljon fel, mely szerint, akik nem teljesítették vállalt környezetmegóvást, akkor az okozott kárt - akár peres úton - velük megtéríttethessék. A politikus lehetségesnek nevezte, hogy az állam adott esetben ezeket a társaságokat még vissza is veheti, el is veheti, vagy el is perelheti.

Cikk:	Iszapömlés: 27 milliárd forintos a kár
Cikk:	Iszapömlés: Vizsgálják az okokat és a felelősséget