A külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága előtt számolt be arról, milyen eredményeket ért el a magyar elnökség az EU bővítési folyamatában. Az erőfeszítések főként a Nyugat-Balkánra összpontosultak, de tagjelölt Törökország és Izland is. Martonyi hangsúlyozta, hogy az EU bővítése önmagában is stratégiai érték, hiszen erősíti az uniót. A bővítési folyamatnak hitelesnek és feltételekhez kötöttnek kell lennie, vagyis ha egy tagjelölt ország teljesíti az unió által támasztott feltételeket, akkor azt az EU-nak el kell ismernie - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik balkáni állam sikere vagy kudarca hatást gyakorol a térség többi államának helyzetére is. Ezt példázza szerinte az, hogy a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások során elért eredmények ösztönzőleg hatottak Szerbiára. Ez - jegyezte meg - nem csupán Ratko Mladic körözött háborús bűnös elfogásában és a hágai törvényszéknek történt kiadásában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy Szerbiában általában véve Európa iránt barátibb légkör alakult ki. Hozzátette, hogy emellett technikai részkérdésekben - amelyek azonban az emberek mindennapi élete szempontjából fontosak - már születtek eredmények a Belgrád és Pristina között folyó tárgyalásokon, annak ellenére, hogy Szerbia és Koszovó viszonyában a felek egyelőre nem jutottak el a politikai döntések meghozataláig.

A magyar elnökség végén az EU-bővítés ügye jobban áll, mint annak kezdetén - állapította meg Martonyi János. Horvátországot illetően emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a minap kedvező értékelést adott az egyelőre le nem zárt négy csatlakozási fejezet ügyében. A magyar külügyminiszter szerint még néhány dolgot kell tisztázni, és jó esély mutatkozik az összes fejezet lezárására. Jövő kedden Luxembourgban az uniós országok külügyminiszterei - az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva - áttekintik a horvát csatlakozás ügyét, majd a hét második felében EU-csúcsot tartanak Brüsszelben, ami szintén lehetőséget ad a kérdés rendezésére.

A hozzászóló EP-képviselők közül többen azt javasolták Martonyinak, hogy szükség esetén június 30-án éjfélkor "állíttassa meg az órát", ő azonban azt válaszolta, hogy az időt nem lehet megállítani, és a magyar elnökség minden erejével a horvát csatlakozás ügyének rendezésére fog törekedni.

A tagjelölti státus megadását és csatlakozási tárgyaláskezdő időpont kitűzését váró Szerbiáról szólva Martonyi elismerte, hogy Belgrád részéről történtek erőfeszítések. A már tagjelölt Montenegróval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "sok még a házi feladat", de lehetségesnek mondta, hogy hamarosan kitűzzék a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Macedónia előrelépését a Görögországgal fennálló névvita akadályozza. (Görögország, amelynek szintén van egy hasonló nevű tartománya, nem ismeri el az országot ezen a néven.) Több EP-képviselő felvetette, hogy nyomást kellene gyakorolni a görögökre, hagyjanak fel a kerékkötő magatartással. Martonyi azonban hangsúlyozta: az EU-elnökség rendszeresen szorgalmazza a megállapodást a névvitában, de arra nem tudja rákényszeríteni a feleket.

Törökországgal kapcsolatban Martonyi János elmondta: a magyar elnökség szeretett volna legalább egy tárgyalási fejezetet megnyitni a törökökkel, de arra nem nyílt lehetőség. Most azonban, hogy az ország túljutott a választásokon, uniós vezetők szerint esély nyílhat az előrelépésre - állapította meg a magyar diplomácia irányítója. Martonyi eldöntendő stratégiai kérdésnek mondta, hogy az unión belül vagy kívül akarják-e látni a regionális hatalmi tényezővé emelkedő Törökországot. Ő azon az állásponton van, hogy inkább belül, de addig is, amíg ez nem tisztázódik egyértelműen, szerinte az EU-nak mindenképpen érdeke továbbvinni a folyamatot Ankarával.

A külügyminiszter elmondta, hogy Izlanddal jól haladnak a csatlakozási tárgyalások, és június 27-én újabb négy tárgyalási témafejezetet nyitnak meg, amelyek közül kettőt - fennmaradó vitás ügyek hiányában - elképzelhetően azonnal le is zárhatnak.

Az EP-bizottsági meghallgatáson több képviselő elismeréssel szólt a magyar elnökség által az EU-bővítés ügyében tett erőfeszítésekről. Hannes Swoboda, a szocialisták osztrák frakcióvezető-helyettese külön méltányolta azt, hogy Martonyi János hangsúlyosan szólt Szerbiáról, és hogy Magyarország fontosnak tekinti Szerbiát. Swoboda szerint mindenképpen pozitív jelzést kell adni a szerbiai demokratikus erőknek.