Gyurcsány Ferenc a meghallgatáson azt állította, a 2001-2006 közötti kormányok az államháztartás egyenlegét összesen 1900 milliárd forinttal rontották. Ebből az Orbán-kormány 2001-2002 között 570 milliárd forint, 2002-2003 között a Medgyessy-kormány 817 milliárd forint, míg a Gyurcsány-kormány 2004-2006 között 512 milliárd forint többletkiadást okozott. Gyurcsány mondandóját táblázatokkal és grafikonokkal szemléltette, amelyeket a bizottság tagjainak, és a sajtó jelen lévő képviselőinek is kiosztott.

A volt kormányfő elmondta azt is: 2006-ban jelentős gazdasági fordulat következett be, 2008-ra véleménye szerint stabilizálódott a költségvetés. A gazdasági válság hatását brutálisnak nevezte, de - Gyurcsány elmondása szerint - a Bajnai-kormány válságkezelő csomagja eredményesen orvosolta a válság okozta hatásokat.

"Magyarországot lerohanták"

Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: egy ország lerohanása két módon történhet meg: karddal vagy eladósítással. Magyarországot az elmúlt nyolc esztendőben kétségtelenül lerohanták, olyan mértékű adósságcsapdába sodorták, amelynek hatásai a mai napig érződnek - fűzte hozzá.

A fideszes politikus idézte Medgyessy Péter volt miniszterelnök szavait, aki köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak, hogy a gazdaságot és az államot jó állapotban adta át.

Úgy folytatta: 2002-ben a magyar államadósság a GDP-hez viszonyítva 53 százalék (8000 milliárd), 2010-ben 82 százalék (20 ezer milliárd forint), ez mintegy két és félszeres növekedést jelent.
Szijjártó kitért rá, mindkét, korábban a bizottság által meghallgatott miniszterelnök (Medgyessy Péter és Bajnai Gordon) elhárította magáról az államadósság növelésének fő felelősségét. Ezt már csak tetézi Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nyilatkozata, aki azt mondta, az Orbán-féle államvezetésnél csak egy kormány örökölt nehezebb helyzetet, a Bajnai-kormány - szögezte le.

Az alelnök elmondása szerint a 2002 előtti időszakra hivatkozni hiteltelen és igaztalan, hiszen mindenki egyetért abban, hogy ebben az időintervallumban az ország jó gazdasági állapotban volt.

A mostani helyzet fényében, azt szeretném Öntől kérdezni, a 2008 előtti időszakban nem lett volna érdemesebb inkább a válságra való felkészüléssel foglalkozni? A 2006-os költségvetési hamisítások mennyiben jelentették akadályát annak, hogy felkészítsék az országot a válságra? - kérdezte Gyurcsány Ferenctől Szijjártó Péter.

A volt kormányfő Szijjártó Péternek úgy válaszolt: "ha azt mondja képviselő úr, hogy ne mutogassunk vissza, mert illetlen, akkor ő se mutogasson vissza". Hozzátette: a jelenlegi kormány 2011-ben éppen a most kárhoztatott IMF hitelből vásárolta meg a MOL-t, ezzel 500 milliárd forint plusz államadósságot okozott.

"Nem mert, nem akart, nem tudott változtatni"

Dancsó József, a bizottság elnöke utalt rá: Gyurcsány Ferenc bevezetőjében a felelős kormányzásról beszélt; az pedig az egyik legfontosabb dolog, amit egy kormánynak meg kell valósítania.

A fideszes politikus emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc 2002-től tanácsadóként, majd miniszterként is részt vett a Medgyessy-kormány munkájában. Dancsó elmondása szerint a volt kormányfőnek már miniszterelnöksége idején látnia kellett, a folyamatok nem jó irányba haladnak. Vélhetőleg látta is, hiszen erre utal az őszödi beszéd - tette hozzá.

Dancsó József afelől érdeklődött, mi lehetett az oka annak, hogy Gyurcsány Ferenc "nem mert, nem tudott, nem akart változtatni kormányának politikáján".

A volt miniszterelnöktől azt is megkérdezte, hogy ki akadályozta meg abban, hogy felelős kormányzást folytasson.

"Nagyon furcsák a táblázatai, manipulatívak"

Babák Mihály fideszes képviselő a MOL-részvények korábbi, áron aluli értékesítése iránt érdeklődött, és feltette azt a kérdést is, hogy miért nem volt vagyongazdálkodás. Miniszterelnök úr! Elolvasta valaha is a zárszámadás mellékletét, hogy hány tárcája nem tudott önnek elszámolni? - kérdezte továbbá a politikus. Babák Mihály kitért arra is, hogy a szocialista kormányok a PPP-beruházásokkal tönkretették a felsőoktatást.

A képviselő szerint Gyurcsány Ferenc nem válaszolt arra sem, hogy miért voltak drágák az autópályák, miért került háromszoros árba a megépítésük. Megkérdezte azt is, hogy miért nem figyeltek oda a szocialista kormányok a MÁV-ra és a BKV-ra. Babák Mihály beszélt arról is, hogy a közigazgatás átalakítása és a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer is generálta az államadósságot. A politikus a Gyurcsány Ferenc által ismertetett adatokat kétkedéssel fogadta. Nagyon furcsák a táblázatai, manipulatívak - fűzte hozzá.

Lehetetlen lesz az ország eladósítása

Szijjártó Péter a bukott miniszterelnök egykulcsos adóra vonatkozó bírálatára reagálva elmondta, hogy az új adószabályok 2011. január elsejétől léptek életbe, ezért nem hozhatóak fel a 2010-es költségvetéssel összefüggésben. A MOL-részvényekre vonatkozóan pedig kifejtette: inkább örülni kellene a nemzeti vagyon gyarapításának.

Egy országot leginkább az eladósítás tesz kiszolgáltatottá - szögezte le a politikus. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a szocialisták kétszer adósították el az országot: egyszer a nyolcvanas évek közepén és végén, majd pedig a 2002 és 2010 közötti időszakban. Annak érdekében, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő, a jövőre hatályba lépő új alaptörvény nyomán soha, senkinek nem áll majd módjában olyan bűnös módon eladósítani az országot, mint ahogyan ezt tették az elmúlt 20-25 évben két alkalommal is - húzta alá a fideszes képviselő. Az új alaptörvény adósságféket tartalmaz, és mindaddig, míg ezt valaki nem változtatja meg, lehetetlen lesz az ország eladósítása. A kormány a jövőre vonatkozó biztosítékot megtette, de ez nem mentesít senki az elszámoltatás alól - fűzte hozzá Szijjártó Péter.