A kiállítás olyan embereket mutat be, akik több országhoz is kötődtek: egyesek idegenből jöttek, de Magyarországon tevékenykedtek, mások magyarnak születtek, de külhonban alkottak. Életük rávilágít arra, hogy Magyarország immár ezer esztendeje szerves része az európai kultúrkörnek. Néhányuk nemzetközi elismertségét külön erősíti, hogy egy országhatárokat átívelő veszedelem, a vörös vagy barna diktatúra idején álltak ki embertársaikért, s az egyetemes igazságért. A bemutatottak között szerepel többek között Árpádházi Szent Erzsébet, Kapisztrán Szent János, Bél Mátyás, Salkaházi Sára és Kőrösi Csoma Sándor. Üzenetük élő, helytállásuk követnivaló.

Tőkés László európai parlamenti alelnök nyitóbeszédében különösen a lengyel magyar kapcsolatokat emelte ki. Surján László elmondta: "A kiállítás célja, hogy példaképeink üzenetét modern európai terminológiával tolmácsolva, erősítsük a különböző nemzetek közötti összetartozás érzését. Megismertetésükkel hozzájárulunk a közös regionális identitástudat elmélyüléséhez. A kollégák és az érdeklődők reakcióiból úgy ítélem, az üzenet átment, s jó fogadtatásra talált. Külön öröm számomra, hogy tegnap köztársasági elnökünk, Schmitt Pál is megtekintette a kiállítást."

A kiállítással egybekötve három neves képzőművész szobrait és érméit mutatták be, kiknek európaisága, s mai híd-szerepe szintén figyelemreméltó. A korondi származású Józsa Judit terrakotta kisplasztikái, Lebó Ferenc győri éremművész érméi és a Vereckei-hágón álló emlékművet készítő ruszin-magyar származású Matl Péter szobrai tolmácsolják a Szent Istváni üzenetet, miszerint "az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő".

A rendezvényen a felvidéki Csiba Júlia énekelt és énekeltette meg az látogatókat. A megnyitóval egybekötött borkóstoló pedig ugyancsak a regionális összefonódást tükrözte Mauerer Oszkár szerémségi, Bussay László Mura-vidéki és Györgykovács Imre Somló-hegyi boraiban.