Az államtitkár a Dankó Pista Általános Iskolában tartott rendezvényen leszögezte: a készülő oktatási rendszer legfontosabb üzenete, hogy helyére kell tenni ismét azt az értékrendet, amelyen a magyar oktatási rendszer felépült és nagy sikereket ért el a XX. század derekán. Munka, kötelességteljesítés és visszajelzés - ezek a főbb szempontok. Úgy kell megújulni, hogy erősödjenek azok a gyökerek, amelyekből kinőtt egy oktatási rendszer, még a klebelsbergi időkben, amelyben feladatok és kötelességek voltak, amelyben mindenki tudja a dolgát, és nem a kibúvókat keresi - fejtette ki Hoffmann Rózsa a főként tanárokból és szakemberekből álló hallgatóság előtt. Vélekedése szerint a korszerű pedagógia mindig az egyénre irányul, azaz a gyereket kell tanítani, nem a tantárgyat.

Az eddigi tanítási metódus többségével ellentétben, ahol a tananyagra koncentráltak, az egyéni fejlesztésre helyezzük a hangsúlyt - mondta a politikus, megemlítve, hogy a nevelési munka ezen változtatásait nagy tetszéssel fogadta a szakma. Az államtitkár ugyanakkor tarthatatlannak nevezte a 2003-ban kialakult oktatási rendszert, amely - mint fogalmazott - lemondott arról, hogy a nemzeti műveltséget egységesen átadja a gyerekeknek. Korábban olyan nemzeti alaptantervet alkottak meg, amely csak a kompetenciafejlesztést szabályozta, ennek eredményeként ma teljesen szétmorzsolódóban van a nemzeti műveltség - tette hozzá.

Ezért kezdődött el, még a közoktatási törvény elfogadása előtt, az új alaptanterv kidolgozása, amely minimális mértékben tananyagot is fog tartalmazni - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Ehhez kerettanterveket is kapnak az iskolák, amelyeket helyi tantervként alkalmazhatnak majd; az iskola saját adottságaitól és körülményeitől függően döntheti el, melyiket használja, a választás azonban kötelező lesz.

"A tanárság visszatérhet ahhoz a pedagógiai kultúrához, amelyen nevelkedett, amiben a magyarországi pedagógiai kar túlnyomó többsége hisz, amely a tanárokat szakmailag szuverén embereknek tekinti" - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Az államtitkár ugyanakkor leszögezte: a pedagógusnak egyéni módszerekkel, de a gyerek kapacitásához, érdeklődőséhez alkalmazkodva kell a tudást átadnia. Mindehhez egy ellenőrzési rendszert is hozzá fognak rendelni - mondta.

"Az állam korábban lemondott arról, hogy a legfontosabb vezetési-irányítási funkciót, vagyis az ellenőrzést gyakorolja. (...) Az állam szerepét növelni kell, mert az állam akkor tudja garantálni az oktatás színvonalának növelését, ha eszközök vannak a kezében" - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Ilyen eszköz például a tanterv, a kerettanterv és a tankönyv. Utóbbival kapcsolatban megemlítette: tantárgyanként jelenleg átlagosan nyolc-tíz tankönyv közül választhat az iskola. Ez látszatszabadság, ám nem felel meg a szakmai szempontoknak - tette hozzá. Közlése szerint az új nemzeti alaptanterv elkészülte után új tankönyvdömping indulhat el: egy-egy tantárgyhoz a kerettantervhez illeszkedő, kötelezően választandó tankönyv lesz, ez viszont nem zárja ki, hogy más könyvből is lehessen tanítani.