"Jelenleg az állam nem szólhat bele, hogy mit tanítanak egy iskolában, mikor és hogyan nyitnak vagy zárnak be egy intézményt, de a jövőben aktív szereplőként jelenik meg a szabályozás és az ellenőrzés terén. Az oktatás nem piaci alapú szolgáltatás lesz, hanem az állam által garantált közszolgáltatás. Természetesen továbbra is fennáll a lehetőség, hogy az iskolák fenntartását átvegye az önkormányzat" - mondta a napilapnak Gloviczki Zoltán. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az új közoktatási törvénnyel a mostaninál szigorúbban ellenőrzik majd a tankönyveket, emellett szakmai felügyeletet és központi kerettantervet alakítanak ki. "Ez a feltétele annak, hogy ne legyen mély színvonalbeli szakadék gazdag város és szegény település iskolája között. A Nemzeti Alaptanterv-munkacsoport már összeállt" - tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy a szakmunkásoknak várhatóan kétéves, érettségire felkészítő programot indítanak, és negyedik osztálytól tennék kötelezővé a nyelvtanítást.

A Magyaar Hírlap kérdésére, hogy a pedagógus-életpályamodellt végül miért olvasztották be a közoktatási törvénybe, a helyettes államtitkár azt mondta, az összevonás következménye pusztán annyi lesz, hogy a jogszabályról egyszerre születik döntés, így várhatóan az életpályamodell is hamarabb hatályba léphet. "Mások mellett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is amellett érvelt, hogy az életpályamodell ne legyen külön jogszabály. Azzal indokolta javaslatát, hogy az összevonás leegyszerűsíti és felgyorsítja a törvény elfogadásának útját" - közölte. Hozzáfűzte, az államtitkárság eredetileg azért tervezte külön a két törvényt, hogy jelezze: az életpályamodell nem szűk szakmai, hanem össztársadalmi, nemzeti kérdés. Ezenkívül az önálló törvény azt is üzente volna a pedagógustársadalomnak, hogy az oktatás irányítói nagyon fontosnak tartják a sorsukat meghatározó szabályokat.

A modell bevezetésének időpontját találgató sajtóhírekre Gloviczki úgy reagált, hogy az ütemezésre vonatkozó végső döntést a kormány mondja ki, de terveikben és javaslataikban 2013 szerepel. "Hoffmann Rózsa és jómagam is elfogadhatatlannak tartanánk, ha az életpályamodell csak 2015-ben léphetne hatályba" - jegyezte meg. Az iskolában töltendő kötelező munkaidő kapcsán úgy fogalmazott, az államtitkárság nem érzi jogosnak a pedagógus-szakszervezetek azon félelmét, hogy az újfajta elszámolás súlyos pluszterheket rakna a pedagógusokra. "Elsősorban azért nem, mert a munkáját tisztességesen ellátó pedagógus ma is eltölt harminckét órát az iskolában. Úgy gondolom, tisztességes az a hozzáállás, hogy az állam a magasabb összegű juttatás fejében követelményeket fogalmaz meg. A huszonkét letanított óra mellett jut idő a dolgozatok javítására, a felkészülésre és a gyerekekkel való törődésre is. Hangsúlyozom, ez a bérszámítás csak egy a jelenleginél lényegesen magasabb alapbér kifizetése esetén léphet életbe" - fejtette ki.