A bonni ENSZ-ülésszak elsődleges feladata az év végén, a dél-afrikai Durbanben tartandó klímacsúcs előkészítése volt. A kéthetes tárgyalási fordulón - ahol az Európai Unió álláspontját Magyarország koordinálta - számos szaktémában folyamatos, intenzív egyeztetések folytak a 194 országot kisebb-nagyobb szövetségekbe tömörítő érdekcsoportok között. A tárgyalások plenáris üléseken és kisebb formációkban, párhuzamosan zajlottak. A találkozó 15 napja alatt 194 hivatalos és számtalan nem hivatalos ülést tartottak. Az EU tagállamai a konferencián a magyar elnöklés mellett tartott napi koordinációs üléseken kialakított, közös álláspontot képviselték.

Az Európai Unió tárgyalói az ENSZ-szintű üléseken kívül 266 egyeztetésen vettek részt: 14 tanácsi munkacsoport-ülésen, 211 szakértői ülésen, továbbá 41 egyéb találkozón. A magyar delegáció ezen túl 23 vezetői és 74 szakértői szintű bilaterális tárgyaláson képviselte az Európai Uniót Bonnban.

Fontos előrelépésnek tekinthető, hogy a tárgyalássorozat alatt számos fejlődő ország - például a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína), Argentína, Mexikó, Korea, Indonézia, Izrael, Chile és Vietnám - is bemutatta, milyen eszközökkel próbálja csökkenteni üvegházgáz-kibocsátását. Korábban csak a fejlett országok készítettek ilyen cselekvési terveket, a magyar elnökségi félév alatt mintegy 50 fejlődő ország is elkészítette a sajátját.

A németországi ülésszakon az Európai Unió egynapos bilaterális tárgyalást folytatott Kínával, amelyen Peking megerősítette, eltökélt abban, hogy az EU ETS-rendszeréhez hasonló megoldást vezessen be. Az uniós kibocsátáscsökkentés motorjának tartott, az ipari szereplőket magába foglaló rendszer pénzügyi ösztönzőként szolgál a kibocsátás mérséklésére egy piaci alapú kereskedelmi rendszert kialakításával. Kína számára rendkívül nagy kihívást jelent az energiatakarékosság növelése és az ipari szennyezés csökkentése.

A magyar EU-elnökség Bonnban is több informális találkozót folytatott Horvátországgal. A horvát csatlakozási tárgyalásokon merült fel a korábbi klímaügyi vállalások EU kvótakereskedelmi rendszerébe való beillesztésének kérdése. A magyar elnökség aktív közreműködésével, az Európai Bizottsággal közösen azonban sikerült megoldást találni ebben az ügyben is.

Az Európai Unió delegációjának munkáját a konferencián részt vevő civil szervezetek (NGO-k) is elismerték. A Climate Action Network nevű szervezet a "Ray of the Day" (a nap fénysugara) díjat adta az EU-nak, amiért az elősegítette, hogy a tárgyalásokon megfigyelőként civilek is részt vehessenek.