A magyar külügyminiszter ezt kedden Luxembourgban mondta, Maros Sefcovic EU-biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján, azt követően, hogy utoljára elnökölt az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljáró uniós külügyminiszteri tanácskozáson. A tanácskozás témája a csütörtökön és pénteken Brüsszelben tartandó EU-csúcs előkészítése volt. A csúcson a horvát csatlakozás kérdése mellett a tagországok gazdaságpolitikájának az összehangolása, illetve a migráció, menekültügy lesz a téma.

Horvátországot illetően Martonyi János közölte, hogy a tagországok között már csak néhány technikai jellegű részletkérdést kell tisztázni a teljes egyetértés megszületéséhez. Ez a tisztázás folyamatban van - mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy már nem érdemi politikai akadályokat kell legyőzni.

Médiaértesülések szerint a tisztázandó kérdések azzal kapcsolatosak, hogy miként fogalmazzák meg a csatlakozási tárgyalások lezárása és a mintegy két év múlva várható tényleges horvát EU-csatlakozás közötti időszakra tervezett ellenőrzési mechanizmus feltételeit. Az ellenőrzés arra vonatkozik majd, hogy Horvátország megfelelően teljesíti-e a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit. A mintegy kétéves átmeneti időszakot az teszi szükségessé, hogy csatlakozási szerződést minden tagországban ratifikálni kell. A közelgő EU-csúcs tervezett gazdaságpolitikai döntéscsomagjában kiemelkedően fontos a nemzeti gazdasági és pénzügyi politikák jobb összehangolását célzó hat jogszabály tervezete. Ezt egyeztetni kell a Európai Parlamenttel, amelynek a gazdasági bizottsága kedden - tehát a luxembourgi miniszteri tanácskozással egy időben - ülésezett. A testület nem tartotta minden részletében kielégítőnek a tagállami kormányokat képviselő tanács hétfőn megfogalmazott elképzeléseit.

Martonyi János a luxembourgi sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a csomag megítélésekor figyelembe kell venni: nem kevesebb, mint az európai gazdasági növekedés, foglalkoztatás, gazdasági-pénzügyi egyensúly a tét. A miniszter szerint már csak egy nyitott kérdés maradt az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetéseken. Ez azzal kapcsolatos, hogy az úgynevezett preventív szankciók ügyében - amikor egy tagország a pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság szempontjából a jelek szerint veszélyes útra lép - milyen többség legyen szükséges a tanácsban a döntéshozatalhoz. Az Európai Parlament úgynevezett fordított minősített többséget akar előírni, vagyis azt, hogy az Európai Bizottság preventív szankciós indítványát csak minősített többséggel utasíthassák vissza a tagállamok.

A csütörtök-pénteki EU-csúcs további főbb témáiról szólva Martonyi János meglehetősen kiegyensúlyozottnak nevezte azt a szövegtervezetet, amely a migrációról, a menekültügyről, illetve a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer megszilárdításáról szól. Az uniós állam-, illetve kormányfők emellett hivatalosan is elfogadják majd azt a két átfogó stratégiát, amely a magyar elnökség kiemelt célkitűzései közé tartozott: a romaintegrációs keretstratégiát és a Duna menti makrorégió fejlesztési stratégiáját - közölte a magyar diplomácia irányítója.

A sajtótájékoztatón Maros Sefcovic megerősítette, hogy az Európai Bizottság is a horvát csatlakozási tárgyalások júniusi lezárására számít. A menekültügyet illetően emlékeztetett arra, hogy az unió jövőre átfogó menekültügyi rendszert akar alkotni, amely összehangolja a tagországok eddig meglehetősen vegyes képet mutató szabályozását.

A szlovák EU-biztos köszönetet mondott a magyar elnökségnek az elmúlt fél évben nyújtott tevékenységéért, kiemelve abból az úgynevezett "európai szemeszter" lebonyolítását - a nemzeti gazdasági-pénzügyi stratégiák idén először elvégzett első fél évi uniós véleményezését -, a hatos gazdaságpolitikai jogszabálycsomag ügyét, valamint a horvát csatlakozási tárgyalások sikere érdekében kifejtett erőfeszítéseket.