Az EU és az európai integráció aktuális kérdéseivel foglalkozó Európa Klub rendezvényén az államtitkár kijelentette: a kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozása "komoly közös vívmánya" a magyar politikai elitnek, Európában egyedülálló struktúra működik az országban.
A kormány és az Országos Roma Önkormányzat által nemrégiben kötött keretmegállapodással kapcsolatban - amelyben egyebek mellett munkahelyek létrehozását határozták el - úgy vélte, akkor hiteles egy ország nemzetközi téren egy adott ügyet felvállalva, ha maga is sikeres politikát valósít meg a kérdésben. Ezért kötötték ezt a megállapodást a magyar EU-elnökség idején - mutatott rá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat a dokumentumban konkrét, számon kérhető vállalásokat tett.
Emlékeztetett, hogy a kormány 10 év alatt egymillió új munkahely létrehozását vállalta; ez négy évre 400 ezer munkahelyet jelent - mondta. A roma önkormányzattal kötött keretmegállapodásban négy év alatt százezer munkahely megteremtésére tettek ígéretet - tette hozzá -, vagyis a következő négy évben létrehozandó munkahelyek negyedét a romáknak szánják. Ennyi pozitív diszkrimináció véleménye szerint megengedhető, mivel a romák körében nagyon magas a munkanélküliség.
Úgy fogalmazott: "Magyarország nem áll túl jól a romaintegráció ügyében, de nem is áll olyan rosszul". A politikai és a szakmai elit nagyon sok energiát fektetett a romaintegrációba - jelentette ki.
Balog Zoltán kiemelte a roma közéleti akadémia létrehozásának tervét, ahol - mint megjegyezte - remélhetőleg hamarosan elindul a képzés, ennek keretében roma kisebbségi önkormányzati képviselőket oktatnak. Ugyancsak kitért a nemzetközi roma kulturális központ tervére, megjegyezve, kultúra nélkül nem lehetséges az integráció, a felzárkózás.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács pénteken hagyja jóvá az elnökségi jelentést a roma keretstratégiáról. Mint felidézte, több irányból elindult kezdeményezésről van szó: az első lépést az Európai Parlament (EP) tette, amikor jelentésében világos célokat és elvárásokat fogalmazott meg az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. Az EP munkájának "élharcosa" Járóka Lívia (Fidesz) néppárti képviselő volt - tette hozzá.
A bizottság áprilisban adott ki dokumentumot az ügyben - folytatta -, ebben ragaszkodtak ahhoz, hogy ne európai stratégiának nevezzék a készülő programot, mert annak kidolgozása nem az uniós intézmények feladata.
A keretstratégia politikai kötelezettségvállalás, nem tartalmaz direkt jogi szankciókat, de a tagállamok az EU nyilvánossága előtt vállalják, hogy az év végéig nemzeti programot dolgoznak ki. A nemzeti stratégiák konkrét, számszerűsített vállalásokat tartalmaznak majd az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás feltételeinek javítására - mondta.
Balog Zoltán szerint az is jelentős eredmény, hogy a stratégia folyamatosan működő szervezeti keretet alakít ki, amelyben a romaintegrációval foglalkozók rendszeresen tapasztalatot cserélhetnek.