A közigazgatási és igazságügyi miniszter az EU-elnökség alatt elért eredményekről beszámolva kiemelte, egyrészt a folyamatban lévő ügyek közül azokra igyekeztek nagyobb hangsúlyt helyezni, amelyek esetében az EU "érezhetően többet ad" a polgároknak: nagyobb biztonságot, könnyebb ügyintézést és nagyobb mozgásteret. Emellett olyan új témákat is be akartak hozni, amelyek révén az unió közelebb kerülhet az emberekhez - tette hozzá.

Az egyes kérdések közül a miniszter kiemelte az áldozatvédelem ügyét: mint mondta, kézzelfogható eredmények elérése a cél, amit az jelentene, hogy ha valaki egy másik uniós tagállamban bűncselekmény áldozata lesz, megfelelő garanciát kap jogai és érdekei védelmére. A gyermekek védelme is kiemelt cél - hangoztatta. Kifejtette: "az EU közösségek közössége", és a legalapvetőbb közösség benne a család. A fontos célok között említette a gyermekek szexuális zaklatása elleni irányelv elfogadását és a gyermekeknek létrehozott telefonos segélyvonalak elterjesztését.

Navracsics Tibor szerint ugyancsak lényeges az alapjogi charta végrehajtásában elért haladás és a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekről való megemlékezés. Az utóbbiról szóló tanácsi következtetésekben augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját javasolják a megemlékezésre - fogalmazott. Hozzátette: ezen kívül a totalitárius rezsimek kutatását is ösztönöznék, és - ahogyan azt Szalay Péter (Fidesz) kérdésére elmondta - az ebben való részvételre a keleti partnerség országait és Oroszországot is invitálják. Az adatvédelemmel kapcsolatban a tárcavezető felidézte: áprilisban tárgyalásokat kezdtek az EU és az Egyesült Államok közötti új, átfogó adatvédelmi egyezményről, ami "óriási eredmény". Emellett az információs rendszerek elleni támadásokkal szembeni fellépés is kiemelt témája volt az elnökségi programnak - fűzte hozzá.

Ugyancsak jelentős lépéseket tettek az európai öröklési rendelet ügyében - vélekedett. Kölcsönös elismerési rendszer megteremtése a cél: ha az elhunyt több tagállamban hagy hátra javakat, akkor is csak egy hagyatéki eljárást kelljen lefolytatni - magyarázta. Úgy vélte, a tagállamok eltérő jogrendszerei nehézséget okoznak, de jó az esély a sikerre ebben a kérdésben. További fontos pontként kitért az egységes európai szabadalomra, amely - mint fogalmazott - az egyik legnagyobb eredmény a félév alatt. Ennek köszönhetően nem kell minden tagállamban külön eljárást indítani - mutatott rá.

Firtl Mátyás (KDNP) alelnök kérdésére Navracsics Tibor elmondta: a roma keretstratégia ügyének Járóka Lívia (Fidesz) néppárti képviselő "óriási lendületet adott", sokat tett azért, hogy a cigányság problémája megjelenjen az európai közvéleményben. A munka dandárja azt követően kezdődik, hogy az Európai Tanács a napokban megerősíti a stratégiát - jegyezte meg, arra utalva, hogy ez után kell a tagállamoknak kidolgozniuk saját nemzeti stratégiájukat. A cél az, hogy minden európai polgár előtt megnyissák a boldogulás lehetőségét - jelentette ki.