Más kiút nem létezik. A kormány szerint. És a kormányt adó Magyar Szocialista Párt szerint, amely sem 1995-ben, s az előjelek szerint sem most, 2003-ban nem hajlandó szembefordulni a nyilvánvalóan restriktív szándékokat dédelgető kormánnyal.
A jövő évi költségvetés a településekkel bánik a legmostohábban. Az ellenzék szerint a jelenlegi törvénytervezetben legalább 120 milliárd forintos átcsoportosítást kellene megejteni ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok képesek legyenek átvészelni a csatlakozás évét anélkül, hogy még jobban eladósodnának, és anélkül, hogy meglévő vagyonaikat felélnék.

A települések ugyanis a csőd szélén állnak. Ahhoz, hogy a tanítókat, a tanárokat, az óvónőket, a szociális munkásokat fizetni tudják, ahhoz, hogy a közintézmények számláit fizetni tudják, túl kell adniuk a még meglévő vagyonukon, újabb hitelekért kell folyamodniuk. Azért veszítik el vagyonaikat, azért növelik eladósodottságukat a települések, hogy mindennapjaikat élhessék. Nem fejlődnek, nem épülnek a falvak és a városok, hanem az önkormányzati privatizáció kényszerébe sodorva veszítik el mindazt, amit a rendszerváltás után kínnal-keservvel megmentettek az ott élők számára.

2004 tehát a megszorítás és az uniós csatlakozás éve lesz. A gazdasági kormányzat részéről az a legfőbb érv a csatlakozás mellett, hogy több mint ezermilliárd forintos fejlesztési támogatásra tehetnek szert Magyarország települései. Ezek az alapok pályázhatók, egyik legfontosabb ismérvük az, hogy komoly önrészt igényelnek a pályázóktól. Csakhogy a hazai települések képtelenek lesznek saját forrást előteremteni, ha a vagyoneladásból, a felvett hitelekből szerzett pénzt az intézmények mindennapi működtetésére kell fordítaniuk, tehát több mint cinizmus az uniós csatlakozás mellett szóló érvrendszerben fölsorakoztatni ama bizonyos elnyerhető ezermilliárdos többletforrást. Jó, ha negyedét képesek lesznek lehívni a módosabb városok vagy azok a kormány által kedvezményezett települések, amelyek látnak némi pénzmagot a Belügyminisztérium speciális, összesen tízmilliárd forinttal feltöltött alapjából.

Stagnáló bérekről, alulfinanszírozott önkormányzatokról és a cégeket sújtó többletadókról nyit ma vitát az Országgyűlés. Ugyanazok az eszközök köszönnek vissza a 2004-es költségvetési törvénytervezetből is, mint 1995-ben, amikor Bokros Lajos - Horn Gyula és a Magyar Szocialista Párt teljes támogatásával - kis híján nyomorba döntött minden magyar családot és minden, akkortájt erősödő hazai céget.

A szocialisták a megszorításon, az elvonáson kívül más gazdaságpolitikával nem boldogulnak. A jelek szerint viszont nem is kívánnak korszerűbb, fejlettebb, ösztönző eszközökkel operálni. A "közhangulatot" a propagandára bízzák, az utcán majd elmagyarázzák nekünk alkalmi és felesküdött ügynökeik, hogy hiába kevesebb a pénzünk, mint tavaly volt, hiába elhanyagoltak a települések, hiába csődölnek be rendre a cégek: jobban élünk, mint valaha!

Hommer Tibor, Magyar Nemzet