Az állampolgárság intézésétől kezdve, a nemzeti regiszteren át, az európai uniós elnökségig számos kérdést tekintettek át a résztvevők - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemzetpolitikai tárcaközi bizottság szerdai ülése után. A bizottság súlyát érzékeltetve Semjén kiemelte, három tárcaközi bizottság működik jelenleg a parlamentben: az európai uniós, a romaintegrációs és a nemzetpolitikai.

A nemzeti regiszterrel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes elmondta: szeptembertől fog működni a rendszer a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium koordinálásában, hozzátéve: 2500 magyar szervezeten keresztül el fogja érni a kormány az egész világ magyarságát. Az emigrációban élők angol és a későbbiekben spanyol nyelven is meg fogják kapni a tájékoztatást. Ezzel összefüggésben Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a magyar nemzet történelmi okokból kifolyólag világnemzetté vált, de - szavai szerint - "mi nem mondunk le egyetlen magyarról sem, azokról sem, akik nem beszélik a magyar nyelvet úgy, mint az anyaországban élők."

A miniszterelnök-helyettes fölkérte a tárcákat arra, hogy belátható időn belül gyűjtsék össze azon jogszabályokat, amelyek a határon túl élő, de immár magyar állampolgársággal rendelkező polgártársainkra vonatkozhatnak. Mindezt azért, hogy átláthatóbbá váljon a határon túli támogatások rendszere - fűzte hozzá. A nemzeti regiszter tekintetében a nyár folyamán a tárcák elkészítik azokat az üzeneteket, amelyeket a saját területükről az egyetemes magyarság felé szeretnének eljuttatni - tájékoztatott Semjén.

Répás: A korábbi rendszer elavult volt

Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság szerdai tárgyalásáról szólva kijelentette: Ulicsák Szilárd miniszteri biztos tájékoztatta a grémiumot a Bethlen Gábor Alap keretében működő nyilvántartási rendszerről. Minden olyan támogatás, ami a határon túlra megy, megtalálható lesz ebben a nyilvántartásban. Ezzel összefüggésben elmondta: felhívták a tárcák figyelmét arra, hogy a náluk lévő határon túli támogatásokat tegyék be ebbe a nyilvántartásba. Ez azért nagyon fontos, hogy ne lehessen duplázó támogatás, pontosan lássuk, hogy melyek azok a területek, ahol szükség van plusz forrásra, és melyek azok, ahol nem - fűzte hozzá a helyettes államtitkár. "Megvan az a szerver és az a program, amelyek alapján a nyilvántartás működni fog, pillanatokon belül megkezdheti működését" - emelte ki Répás. A korábbiakban is volt hasonló rendszer, azonban az elavult, és az előző kormányok nem működtették - tette hozzá.

Semjén: Magyarország mélyen elkötelezett a román-magyar együttműködés mellett

A miniszterelnök-helyettes szolidaritásáról és együttérzéséről biztosította a Gyulafehérváron a napokban megtámadott katolikus teológia rektort. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a magyar nemzet minden tagjának éreznie kell, hogy az egyetemes magyarság mögötte áll.

A bántalmazással kapcsolatos kérdésre válaszolva Semjén hangsúlyozta: Magyarország mélyen elkötelezett a román-magyar együttműködés mellett. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák; például a házsongárdi temető magyar sírjainak a meggyalázása, vagy a rektor brutális bántalmazása Gyulafehérváron. Hozzátette: az a helyes magatartás, ha mindent megteszünk a magyar-román együttműködésért, de ennek az szolgálja az érdekeit, ha a román hatóságok hathatós lépéseket tesznek az ilyen esetek megakadályozására és a felelősök megbüntetésére.

Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elmondta: Magyarország új alaptörvényéből és a politikai akaratból is az következik, hogy a határon túli magyarságnak lesz szavazati joga, azért, mert az állampolgárság elválaszthatatlan a szavazati jogtól. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a konzultációk során az rajzolódik ki, hogy a legegyszerűbb és legjobb megoldás az, ha az uniós választásokhoz hasonlóan egy pártlista van, és ugyanarra a listára lehet szavazni Budapesten, Esztergomban vagy Sepsiszentgyörgyön, Pozsonyban, Sydneyben. Ennek az a nagy előnye, hogy az egyetemes magyarság jobban megélhetővé válik, de a választás lebonyolítása is ebben a formában a legegyszerűbb - fűzte hozzá. Arra a felvetésre, hogy a határon túli nemzetrészek ebben hogyan tudnak megjelenni, Semjén válaszában kifejtette: a pártoknak az az érdekük, hogy olyan határon túli, emblematikus szereplőket is indítsanak listájukon, akik biztosítják a határon túliaknak a megfelelő képviseletet. Ez megoldja a nemzetrészek képviseletét, és megoldja azt is, hogy az egyetemes magyarság egyszerre fejezhesse ki politikai akaratát - tette hozzá.