Közlése szerint Budapest tizenkét pontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyből a francia cég tizenegyet elfogadott, az egyetlen vitatott kérdés a vis maior-ügy. Az Alstom-szerződésben ugyanis vis maiornak számít, ha a gyártó nem tudja megszerezni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a gyártáshoz szükséges típusengedélyt egy megadott határidőn belül. Tarlós István hangsúlyozta, hogy ami a fővároson múlott, azokat a kérdéseket a keddi tárgyaláson megoldották.

AZ MTI kérdésére válaszolva elmondta, a vitatott fékrendszerrel kapcsolatban Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott, ha az NKH jogosan kéri a magyar jogszabályoknak megfelelő fékrendszer kialakítását, akkor ezt a módosítást végre fogják hajtani, "de ez nem Budapest asztala".

Ha a vezérigazgató két héten belül visszatér Budapestre, és le tudják zárni az egyeztetéseket, akkor július 10-e előtt a főváros rendkívüli közgyűlésen vitatja meg a megállapodás jóváhagyását - mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) is szignáltatni kell a dokumentumokat.

Kedden, több hónapon át tartó vita és egy francia bíróság által hozott, a BKV számára kedvező döntés után Budapesten ült tárgyalóasztalhoz Tarlós István és Patrick Kron. A találkozó után a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy rendkívül közel kerültek a megoldáshoz. A francia cégvezető pedig azt mondta, Tarlós István meghívására néhány hét múlva visszatér Budapestre, és lezárhatják a megbeszéléseket.

A BKV tavaly október 20-án bontotta fel az Alstommal a szerződést, amelyet még 2006-ban a 2-es és a 4-es metróra szánt szerelvények gyártására kötöttek. A felmondás oka az volt, hogy az Alstom nem szerezte meg határidőre a szerelvények gyártásához szükséges típusengedélyt.