Az Európai perspektíva és hagyomány: a Nyugat-Balkán című tanulmánykötet, amelyet szerdán mutattak be a Magyar Külügyi Intézetben,
a térség országainak politikai és társadalmi állapotáról, illetve a régió Magyarországgal ápolt kapcsolatairól nyújt áttekintést. A magyar EU-elnökség alkalmából kiadott kötet részletesen taglalja a Nyugat-Balkán európai uniós kilátásait.

Ez a régió sajátos helyzetben van: egyfajta szigetté változott, hiszen minden oldalról európai uniós tagállamok veszik körül - mondta az MTI-nek Hóvári János, a kötet egyik társszerzője. Hozzátette: Jugoszlávia felbomlása után ezen államok vezetői - Szlovénia kivételével - letérítették országukat az euroatlanti, illetve az európai integrációhoz vezető útról. Az elmúlt években azonban fordulat következett be, mert a szereplők megértették az európai integráció fontosságát, és sokat tettek azért, hogy tárgyalásokat kezdjenek az EU-val, illetve - Horvátország esetében -azokat eredményesen le is zárhassák.

A tagállamok fejlettsége és politikai elkötelezettsége között vannak különbségek - mutatott rá a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy Horvátország sikertörténetnek számít. Azt mondta: "Reméljük, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások még a magyar EU-elnökség végéig lezárulnak".

Az MTI-nek a térség többi államának felkészültségét firtató kérdésére Hóvári János kifejtette: a nyugat-balkáni országok célként határozták meg az EU-tagság megszerzését, de egyelőre nem tudni, hogy Szerbia, Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó milyen mértékben és gyorsasággal lesz képes átalakítani a jogrendszerét, ami elengedhetetlen a csatlakozáshoz. A térség európai integrációjának előmozdítása, azon belül a horvát csatlakozási tárgyalások mielőbbi lezárása a féléves magyar EU-elnökség egyik legfőbb célja.