A magyar külügyminiszter, aki az egyik legtekintélyesebb londoni politikai-stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - hallgatósága előtt összegezte a magyar EU-elnöki fél év tapasztalatait, kijelentette: a médiában a válság és a kisegítő csomagok hírei dominálnak, eközben azonban "hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az EU és az euróövezet összességében nem teljesít rosszul".

Martonyi János hozzátette, hogy az adósságválságtól leginkább sújtott három ország, Görögország, Írország és Portugália az euróövezet összesített hazai termékének együtt is csak a 6 százalékát adja. Hozzátette: a pénzügyi válság éveiben az EU-tagállamok átlagos államadósság-rátája jóval kisebb mértékben emelkedett, mint például az Egyesült Államoké.

A külügyminiszter ezzel a kérdéssel kapcsolatban előadása előtt, a londoni magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: a görögországi válsággal kapcsolatban az az uniós vezetés véleménye, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt lehet tartani. Hozzátette: Magyarország be fog lépni az euróövezetbe, egyrészt mert ez a politikai célkitűzése, másrészt mert a magyar kormány továbbra is úgy gondolja, hogy az eurótagságot a gazdasági ésszerűség indokolja. Magyarország számára mindemellett kötelező is a belépés az EU-csatlakozási szerződés alapján - mondta Martonyi János.

A Chatham House-ban tartott délutáni előadásán a magyar EU-elnöki időszak legnagyobb horderejű külpolitikai fejleményei között említette a külügyminiszter az észak-afrikai országokban lezajlott fordulatot. Kijelentette: ezek a fejlemények - külpolitikai vonatkozásaik mellett - azonnal humanitárius segélykérdéssé, migrációs kérdéssé, valamint energiapolitikai és energiabiztonsági kérdéssé is váltak az EU szempontjából. A líbiai konfliktussal kapcsolatban kijelentette: ebben a kérdésben ő a "keményvonalasok" közé sorolja magát, mivel számára a líbiai események elsősorban a ruandai és a srebrenicai vérontásokat idézték fel, miközben mások gondolataiban inkább Afganisztán és Irak került előtérbe.

Martonyi János kijelentette: a Líbiában végrehajtott nemzetközi beavatkozás nélkül ezrek haltak volna meg, nem beszélve azokról a tízezrekről, sőt talán százezrekről, akik menekültté váltak volna. A miniszter felidézte, hogy miközben egyre több EU-tagállam bezárta képviseletét, Magyarország fenntartotta nagykövetségét Tripoliban, és többször is közbenjárt a líbiai hatóságoknál evakuálási ügyekben vagy például őrizetbe vett újságírók kiszabadítása érdekében. Ezt a tevékenységet széles körű elismerés övezi - tette hozzá.

Martonyi János londoni előadásában megerősítette, hogy Magyarország szeretné bevonni a schengeni övezetbe Romániát és Bulgáriát. A külügyminiszter szerint vannak arra utaló jelek, hogy végül kedvező döntés születik ebben a kérdésében.