Mint Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-nek elmondta, az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament (EP) elnöke szerint Magyarország "lojális együttműködő partnernek" bizonyult az uniós teendők ellátásában. A lengyel Buzek külön kérte, hogy miután július elsején Magyarországtól Lengyelország veszi át hivatalosan a soros elnöki tisztséget, a magyarok - a spanyol-belga-magyar elnökségi triótagság után mintegy különleges "magyar-lengyel duót" alkotva - maradjanak az elkövetkező hónapokban is aktívak az uniós ügyek intézésében.

A találkozón szó esett olyan távlati kérdésekről, mint a következő, többéves uniós költségvetési időszakra való felkészülés. A magyar elnökség már sikeresen kialakította azt a fajta intézményközi együttműködést, amelynek köszönhetően a továbbiakban a tartalmi kérdésekre lehet összpontosítani. Az uniós döntéshozatali modell lényege, hogy az Európai Bizottság, az unió legfőbb végrehajtó szerve saját apparátusával elkészíti a javaslatokat, amelyeket számos - a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta egyébként a korábbinál lényegesen több - témában nem elég csupán a tagállami kormányokat képviselő tanácsban elfogadtatni, hanem az Európai Parlament egyetértését is meg kell szerezni a döntéshez.

Orbán Viktor egy másik megbeszélésen Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott José Manuel Barroso mellett. Ezen az eszmecserén alapvetően az este kezdődő EU-csúcs előkészítésével foglalkoztak. Azon belül - közölte Szijjártó - az unió előtt álló gazdasági kihívások domináltak. Mint a szóvivő hozzátette, ennek kapcsán a görögországi helyzetet is áttekintették.

Magyar újságíróknak adott nyilatkozatában Szijjártó Péter a magyar elnökség irányításával előkészített hat uniós gazdaságpolitikai jogszabályról szólva kijelentette: mindenki elismeri Brüsszelben, hogy a magyar elnökség "nem csak hogy minden tőle telhetőt megtett, de emberfeletti teljesítményt nyújtott". Emlékeztetett arra, hogy miután a tagállami kormányok között létrejöttek a szükséges kompromisszumok, az Európai Parlament részéről kétezer módosító indítvány érkezett. Most már csak egy vitapont maradt a kétezerből - tette hozzá. Utalt arra, hogy az EP ezen a napon elhalasztotta a végszavazást, a további egyeztetések lehetővé tétele érdekében. "Mi a magunk részéről, mint leköszönő elnökség, természetesen, nem csak Buzek úr kérése miatt, hanem az ügy fontossága miatt is minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a mostani sikernél is egy kicsit tovább tudjunk lépni" - jelentette ki.

A péntekig tartó uniós állam-, illetve kormányfői tanácskozáson - mint arra Szijjártó Péter utalt - a gazdasági kihívásokra adandó válaszok keresése mellett fontos téma lesz még a menekültügy és a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet jövője, a horvát EU-csatlakozás ügye, valamint az észak-afrikai változások nyomán előtérbe kerülő teendők áttekintése. Azt, hogy Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásait várhatóan le lehet zárni még a magyar elnökség alatt, Szijjártó a magyar elnökség talán legnagyobb sikereként értékelte.

Az EU-csúcs előkészítéséről már az Európai Néppárt (angol rövidítéssel: EPP) szerda esti brüsszeli elnökségi ülésén is szó volt - közölte a magyar kormányfő szóvivője. Orbán Viktor a csütörtök délelőtti, uniós vezetőkkel folytatott találkozói után délután részt vesz az EPP-csúcstalálkozón, illetve a szervezet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen, majd az utána kezdődő EU-csúcson.

Újságírók arról is kérdezték Szijjártó Pétert, hogy a mostani brüsszeli tanácskozás alatt tisztázzák-e a szlovén kormányfőnek tulajdonított, hírek szerint egy május végi sajtó háttérbeszélgetésen elhangzott, Magyarország elszigetelését kilátásba helyező kijelentések ügyét. A szóvivő - anélkül, hogy érdemi részletekbe bocsátkozott volna - elmondta, hogy a szlovén fél már magyarázatot adott, és a magyar fél ezt elfogadta. Szijjártó ugyanakkor nem zárta ki, hogy Orbán Viktor és Borut Pahor a kétnapos brüsszeli EU-csúcs alatt kétoldalú beszélgetésre is sort keríthet egymással.