Nem azt mondtam, hogy a magyar elnökség hibátlan volt, csak azt, hogy sikeres; de ezt az álláspontomat tartom is – szögezte le Orbán Viktor az ellenzéki képviselők szavaira reagálva. Mint mondta, ha az európai gazdaság hátteréről kell beszélni, akkor az egyetlen tény, ami derűlátásra ad okot, az az, hogy „kitartóan harcolunk”. A világgazdasági elemzések középpontjában az a kérdés áll, hogy azt a válságot, amit most a nyugati gazdaság átélt, további zuhanás vagy stagnálás követi-e – fűzte hozzá magyarázatképpen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a nyugati gazdaság jó válaszokat talál majd, és visszatér a válság előtti szintre.

Ez nem ok arra, hogy pesszimistává váljunk, és feladjuk annak a gazdaságpolitikának a végrehajtását, amitől azt reméljük, hogy a világgazdasági folyamatok ellenére is a növekedés pályájára állíthatja a magyar gazdaságot – jelentette ki Orbán Viktor.  Hozzátette: olyan gazdaságpolitikára van szükség, ami a széllel szemben is sikeres lehet.

A schengeni övezet bővítéséről szólva a kormányfő úgy fogalmazott: a magyar elnökség munkája abban állt, hogy ezek az országok „tisztán álljanak az Európai Unió előtt, és azt tudják mondani, hogy Románia és Bulgária minden munkát elvégzett, ami ahhoz kell, hogy a schengeni övezet részévé váljanak”. Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan uniós tagállamok, akik további, később támasztott feltételeket kérnek számon a két érintett országtól. Orbán Viktor hangsúlyozta azt is, hogy a miniszterelnöki csúcstalálkozón hangot adott az ezzel kapcsolatos véleményének, és világossá tette, hogy az unió néhány országának el kellene döntenie, hogy mitől tart. Nem Magyarország dolga, hogy rávegyük ezeket az uniós országokat, hogy változtassák meg az álláspontjukat, mi csak a munkát tudtuk elvégezni – fűzte hozzá. 

A keleti partnerségi csúcs kapcsán a kormányfő leszögezte: alibi találkozókra nincsen szükség, mert ezzel rontjuk a keleti partnerségben résztvevő hat ország esélyét az uniós csatlakozásra. Egy alibi európai csúcs kedvéért sosem fogom támogatni, hogy felforgassuk Budapest nyugodt életét – jegyezte meg. Elmondta azt is, hogy a csúcs halasztásának jótékony hatása is lesz, mert kezd kirajzolódni egy olyan közép-európai munkamegosztás, mely meghatározza, hogy kinek, milyen irányban van elsősorban bővítési missziója. Magyarország bővítési missziója dél-keleti irányban van, hazánknak erkölcsi kötelessége és politikai érdeke, hogy a következő körben Bosznia-Hercegovináról, Montenegróról, Macedóniáról, Szerbiáról beszéljünk, és az ő csatlakozásukat gyorsítsuk fel.

Balczó Zoltánt a kormányfő arra kérte, hogy méltányolja az új magyar alaptörvénynek azt az egyértelmű szövegezését, mely arról szól, hogy mi bizonyos döntési jogokat Brüsszellel együtt gyakorlunk, nem adtuk át őket, nem mondtunk le róla. Az új alkotmány szövege egyértelműen a nemzeti szuverenitás alapjára helyezi a Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. A költségvetés kapcsán  Orbán Viktor azt mondta, hogy a mindenkori kormány felelőssége, hogy Brüsszelben előterjessze azokat a javaslatokat, amelyeknek a szellemében itthon majd megalkotja a büdzsét. A Jobbik által kritizált európai szemeszter előírja, hogy a költségvetéseket  középtávon előre, látható módon össze kell hangolni, akárcsak a nemzeti reformprogramokat, az Európa 2020-t. Ezek a jelenségek arról szólnak, hogy az unió belátta, hogy csak piaci koordinációra nem lehet sikeres gazdaságpolitikát építeni. Az unió elkezdte a - mondjuk úgy -  liberális piaci koordináció kiegészítését nem piaci természetű gazdaságpolitikai koordinációkkal – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor visszautasította, hogy az IMF politikáját követnénk. Kifejezetten a legvehemensebben tiltakoztak a bankadó, a multiadó, az adócsökkentés, a nyugdíjtőzsde felszámolása ellen. Ezek után azt mondani, hogy az IMF politikáját követő gazdaságpolitikánk van, az a tények figyelmen kívül hagyása – húzta alá.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az új alaptörvény megvédi a magyar embereket attól, hogy bármely kormány ismét az eladósodás ösvényére terelhesse Magyarországot, elveszítve a gazdasági függetlenséget. Kitért arra is, hogy aki az ország adósságának átütemezését kéri, az hamis illúziókat kelt. Ha egy ország felveti adósságának átütemezését, akkor abban a pillanatban térdre rogy a gazdasága – fűzte hozzá. Nézzék meg Görögország helyzetét, ott kényszerprivatizáció lesz nemzetközi ellenőrzés alatt. Akarja ezt valaki ebben az országban? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint mi az ellenkezőjét csináljuk, példaként említette, hogy most szereztük vissza a MOL-ban az állami részesedést, és elmondta azt is, hogy a kormány folytatja ezt az utat, mert a gazdaságban vannak még olyan vagyontárgyak, melyeket állami kézben kell tartani, hogy az emberek ellátásbiztonságát garantálni tudják.

Véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs

Orbán Viktor miniszterelnök a napirend előtti felszólalásra adott válaszában úgy fogalmazott: az erkölcsi kérdések fontosak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az erkölcsi felelősséget, amit egy ország vezetői a saját polgáraik biztonsága iránt kell hogy érezzenek. A tüntetésekkel kapcsolatban a kormányfő leszögezte: Magyarország szabad ország, "nem kívánjuk megakadályozni egyetlen külföldi látogatással kapcsolatban szerveződött tüntetés, vagy demonstráció létrejöttét sem". Ugyanakkor "elvárjuk minden tüntetőtől, hogy ne lerombolni akarják azokat az állami célokat, amelyek Magyarország érdekét szolgálják, ezért kifejezetten, mindig is fel fogunk lépni az olyan típusú megoldásokkal szemben a törvény adta lehetőségeken belül, amelyek megvédik azokat az állami célokat, amelyek egy-egy külföldi látogatáshoz kapcsolódnak" - tette hozzá Orbán Viktor. "Véleménykifejezés van, botrány, balhé nincs" - szögezte le a miniszterelnök.