A külügyminiszter hétfőn Brüsszelben nemzetközi sajtóértekezleten összegezte a magyar EU-elnökség tapasztalatait és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az átfogó gazdasági csomag ügyében jelentős sikerek születtek, hiszen lezajlott az első "európai szemeszter", a tagállamok költségvetési terveinek uniós szintű egyeztetése.  "Az európai szemeszter működik, a gyakorlat megkezdődött" - fogalmazott a miniszter. Az uniós országok gazdaság- és pénzügyi politikájának jobb összehangolását célzó hat jogszabály tervezetéről szólva elmondta, hogy a csomag csaknem teljes egészében elkészült. Áttörésként értékelte az energiapolitika területén a magyar elnökség alatt született megállapodásokat.
   
 A magyar elnökség elkönyvelhette azt is, hogy politikai döntés született a horvát EU-csatlakozási tárgyalások eredményes lezárásáról - emelte ki Martonyi János. A magyar elnökségnek e tekintetben még június utolsó napján is lesz feladata: akkor zárják majd le Brüsszelben miniszteri szinten az egyelőre nyitott három utolsó tárgyalási fejezetet. Ezt a múlt heti EU-csúcson született döntéssel szabták az elnökség feladatául. Martonyi János szerint ez a teendő már csupán technikai jellegű finomhangolásnak nevezhető.  Martonyi kitért arra is, hogy éppen ezen a napon nyitottak meg négy témafejezetet az Izlanddal folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon, és e négyből kettőt - vitás pontok hiányában - rögtön le is zártak. Az EU bővítésének kérdését a magyar külügyek irányítója a "befogadás" gyűjtőszóval jellemezhető magyar célkitűzések között helyezte el. További "befogadási" jellegű sikerként említette a romák társadalmi integrációját célzó uniós keretstratégia elfogadását, valamint a Duna-térség fejlesztésére vonatkozó stratégia jóváhagyását. Ez utóbbi ugyanis - jegyezte meg - nyolc uniós tagállam mellett hat, jelenleg EU-n kívüli országot is átfog. Szintén a "befogadás" témaköréhez tartozik a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet Romániával és a Bulgáriával történő kibővítésének az ügye. E tekintetben ugyan nem sikerült végigvinni a folyamatot, de a magyar elnökség végére azt kimondták a belügyminiszterek, hogy technikai értelemben mindkét ország eleget tett a csatlakozás előfeltételeinek. A tagországok szeptemberben térnek vissza a témára.
    
A miniszter utalt arra, hogy a magyar elnökségi időszakban több olyan nagy kihívás érte az uniót, mint az euroövezetben előállt helyzet, a fukusimai katasztrófa vagy éppenséggel az "arab tavasz" eseménysorozata. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy ő inkább lehetőséget lát az észak-afrikai változásokban, mint kihívást. Elismerte mindenesetre, hogy ezt a helyzetet is kezelnie kellett az uniónak. A migrációs problémakört illetően Martonyi János felhívta a figyelmet arra, hogy az unió döntött a külső határ védelmét segítő ügynökség, a Frontex megerősítéséről.
    
A sajtóértekezleten többen felvetettek olyan kérdéseket, amelyek sok figyelmet vontak el a magyar elnökség érdemi tevékenységéről: a médiatörvény és az új alkotmány ügyét. Martonyi János hangsúlyozta: a magyar kormányzat nem hagyta eltéríteni magát elnökségi feladataitól, és kizárólag a szolgálattal járó teendőkre összpontosított. Ami a felvetett ügyeket illeti, ezekkel kapcsolatban egyfelől emlékeztetett arra, hogy a médiatörvény Brüsszel által kifogásolt pontjait Magyarország megváltoztatta. Másfelől idézett a Velencei Bizottságnak a magyar alkotmányról alkotott véleményéből, amely elismerte, hogy az alaptörvény a jogállamiság és az emberi jogok európai normáit követi. Martonyi szerint ugyanakkor néhány kérdésben soha nem lesz teljes egyetértés, hiszen például van, akinek tetszik, van, akinek nem tetszik a keresztény gyökerek említése az alkotmányban. A külügyminiszter elismerte: a magyar kormányzat kezdetben nem számolt azzal, hogy milyen nagy mértékben jelenhet meg a pártpolitikai szembenállás európai szinten is. Utalt az Európai Parlamentnek a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos állásfoglalására, ahol az EP-képviselők kifejezetten párthovatartozás alapján nyilvánítottak véleményt.
    
Martonyi János a sajtóértekezletet követően részt vett az Európai Parlamentben azon a kerekasztalvitán, amelynek résztvevői - Gál Kinga fideszes EP-képviselő kezdeményezésére - azt tekintették át, hogy mi újat hozhat az EU jelenleg hatályos alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára. E vitán a külügyminiszter hangsúlyozta: Európa kreativitása a sokféleségben gyökerezik, ezért ezt a sokféleséget nem csupán megőrizni, hanem erősíteni is kell. Martonyi szerint a lényegről eltereli a figyelmet, amikor arról vitáznak, hogy a közösségek, illetve kisebbségek rendelkeznek-e kollektív jogokkal, vagy csupán egyéni jogosultságok összességéről van szó. Szerinte ugyanis e kettő nem választható el élesen egymástól, bizonyos egyéni jogok csak közösségi közegben érvényesülhetnek. A külügyminiszter kiemelte, hogy a sokszínűség alapfeltétele a különböző identitások megőrzése, ehhez pedig meg kell találni a különböző identitásokat megjelenítő közösségeket. A magyar elnökség - jegyezte meg Martonyi János - tudatában volt annak, hogy az uniónak kevés hatásköre van a kisebbségi kollektív jogok érvényesítésében, az ilyen jogok biztosítását nem írja elő kötelező európai norma. Igaz, nem is tiltja - tette hozzá.
    
A kerekasztalvitán Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke egyebek közt azt szorgalmazta, hogy vezessenek be egységes uniós kisebbségvédelmi rendszert, uniós szinten támogassák a többség és kisebbség megegyezése alapján kialakítandó kulturális és területi autonómiákat.

A sokféleséget nem csupán megőrizni, hanem erősíteni is kell

Európa kreativitása a sokféleségben gyökerezik, ezért ezt a sokféleséget nem csupán megőrizni, hanem erősíteni is kell – hangsúlyozta Martonyi János magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az Európai Parlamentben (EP) kisebbségi témában szervezett konferencián. A rendezvény résztvevői Gál Kinga fideszes EP-képviselő kezdeményezésére azt a kérdést tekintették át, hogy mi újat hozhat az EU jelenleg hatályos alapszerződése, a lisszaboni szerződés a nemzeti és nyelvi kisebbségek számára. Martonyi szerint a lényegről eltereli a figyelmet az a vita, amely arról szól, hogy a közösségek, illetve kisebbségek rendelkeznek-e kollektív jogokkal, vagy csupán egyéni jogosultságok összességéről van szó.