Az intézet az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében azt írta: a kormányváltás után elsősorban a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatáskörök átmeneti korlátozását, az alaptörvény átalakításait, illetve az új alkotmánybírák megválasztását érte bírálat, s az elmúlt hónapokban sokan aggodalmukat fejezték ki az Ab függetlensége miatt.    Kiemelték, hogy egy-egy alkotmánybíró munkáját előre nem lehet és nem is szabad megítélni. A közlemény szerint a vizsgálat megmutatta: nem törvényszerű, hogy a pártok által jelölt alkotmánybírák az őket jelölők politikai érdekeinek megfelelően járnak el tevékenységük során.

A Nézőpont Intézet hozzátette: az Ab függetlenségét támasztja alá az is, hogy a 2010 nyarán, a kormányváltás után a kormánypárt javaslatára megválasztott két alkotmánybíró eddigi döntései több esetben a kormányzati szándékkal ellentétesek voltak. Az elemzésben azt írták, hogy az elmúlt nyolc évben a baloldal által jelölt alkotmánybírók többször különvéleménnyel jelezték kifogásaikat kiemelt politikai ügyekben született, a baloldal számára kedvezőtlen alkotmánybírósági határozatokban; ezzel szemben a jobboldal által jelölt alkotmánybírók ezekben az ügyekben soha nem jelezték külön a jobboldal irányába a "hálájukat".

A Nézőpont Intézet kifejtette: az elmúlt nyolc év kiemelt ügyei közül a "házipénztáradóról" és az "elvárt adóról" szóló törvények Ab általi megsemmisítése a jobboldali ellenzéknek kedvezett; ez esetben a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül Holló András, Kiss László és Bragyova András különvéleményt fogalmazott meg, s ezek tükrében markánsan megnyilvánult az említett alkotmánybírák és az őket jelölt pártok azonos értékrendje. Mint írták, a "szociális népszavazás" elrendelését biztosító Ab-határozatok kapcsán számos bírálat érte Gyurcsány Ferenc kormányfő és általában a baloldali kormánypártok részéről a testület akkori elnökét, Bihari Mihályt. A népszavazási kérdések elbírálásakor a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül szintén Holló András, Bragyova András, valamint Lévay Miklós kriminológus fogalmazott meg különvéleményt, amelyek ugyancsak közelítettek a baloldali kormánypárti politikai érveléshez - olvasható az elemzésben. Hozzátették: a Bajnai-kormány által kezdeményezett, a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvénymódosítás megsemmisítéséről a testület a 2010-es kormányváltást követően határozott. A baloldal által jelölt Kiss László különvéleménye a korábbi baloldali kormánypárt számára tekinthető kedvezőnek - írta a Nézőpont Intézet.
    
Közölte azt is, hogy Stumpf István megválasztása és Bihari Mihály újraválasztása után nem állapított meg olyan gyakorlatot, amelynek alapján a két alkotmánybíró a kormánypártok érdekében járt volna el. Az intézet hozzátette: az úgynevezett 98 százalékos különadó vagy a "köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása" tárgyában hozott Ab-határozat esetében sem Stumpf István, sem Bihari Mihály nem volt a többségi véleménnyel lényegileg ellentétes állásponton, bár kétségtelen, hogy adott esetben más jogelméleti, illetőleg dogmatikai aspektusból közelítették meg a határozatot.