A fideszes Papcsák Ferenc, valamint a KDNP-s Nagy Andor és Pálffy István indítványát egyhangúlag, 349 igen szavazattal fogadta el a Ház. A javaslat értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig - az Állami Számvevőszéket tájékoztatva, vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, biztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Az erről szóló vizsgálat eredményét a kabinetnek 2012. június 15-ig kell a parlament elé terjesztenie. Emellett arra is felkéri a Ház a kormányt, tekintse át, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló, 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, biztonsági és természetvédelmi pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni, és ha igen, milyen körben, szempontok alapján. E vizsgálat határideje ugyancsak 2012. május 31-e. Ha a vizsgálatok eredményei indokolják, a kabinetnek 2012. június 30-ig törvényjavaslatot kell terjesztenie a Ház elé az állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében.
    
A határozat szerint az Országgyűlés Magyarország természeti értékei, az épített és a természetes környezet védelme, az ökológiai egyensúly megtartása, az állampolgárok lakóhelyének és gazdálkodási területeinek megóvása, az élő környezetre biztonságos és fenntartható ipari termelés, a munkahelyek megtartása, a környezet- és természetkárosítás költségeinek megtérítése érdekében, valamint a tavaly októberi kolontári iszapkatasztrófa következményeit és tanulságait észlelve kéri fel a vizsgálódásra a kormányt.
    
A kormánypárti politikusok előterjesztésük indoklásában azt írták: az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, vagy teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. Ilyen elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a kolontári iszapömléssel kapcsolatban is - tették hozzá. A határozat a közzététele utáni napon lép hatályba.

Bizottság vizsgálja a cukorgyárak privatizációját

A fideszes Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén Lászó javaslatát 302 igen szavazattal, 46 tartózkodás ellenében fogadta el a Ház. Az indítványt csak a szocialista frakció nem támogatta. A testület a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot is értékelni fogja és feltárja annak itthoni következményeit. Az indítvány szerint ugyanis a cukoriparban az elmúlt több mint két évtizedben olyan intézkedések történtek, amelyek a nemzeti érdeket sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek.
    
Az indoklás kitér arra, hogy a rendszerváltáskor még tizenkét cukorgyár működött az országban, összesen 600 ezer tonna kapacitással. A két évvel az uniós csatlakozás után bevezetett, a termelés csökkentését ösztönző "cukorreform" hatására a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezerre csökkent, ami megfelel az egyetlen megmaradt cukorgyár - a kaposvári - éves termelésének, miközben az évi fogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság ma már importra szorul - fejtették ki a fideszes képviselők. Szerintük az értékesítési és privatizációs szerződéseket, valamint az abban foglaltak betartását a nemzetgazdaság érdekeire tekintettel meg kell vizsgálni, az esetleges büntetőjogi vagy politikai felelősséget meg kell állapítani.
   
 A vizsgálat tárgya lesz, hogy a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek; hogy ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását, valamint hogy milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi - különösen az MSZP és SZDSZ alkotta - kormányokat, s mennyiben szolgálta a magánosítás a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait. Vizsgálnák azt is, hogy az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez, és mely okokra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek.
    
A vizsgálóbizottság tizenhat tagú lesz, közülük a Fidesz hatot, az MSZP és a Jobbik hármat-hármat, a KDNP kettőt, az LMP pedig egyet delegálhat, és a testület tagjaként dolgozhat egy független képviselő is. A vizsgálóbizottság társelnökeire a Fidesz és az MSZP tehet javaslatot. A testület munkájáról jelentést készít és a megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül benyújtja azt az Országgyűlésnek.
 

Új törvény a környezetvédelmi termékdíjról

Az állam veszi át a termékdíjköteles anyagok begyűjtését a hétfőn elfogadott, a környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény alapján. Az Országgyűlésben 283 igen szavazattal, 60 nem ellenében elfogadott - a fideszes Sebestyén László jegyezte - jogszabály szerint termékdíjköteles terméknek minősül az akkumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs és a reklámhordozó papír. Az ilyen termékek hulladékgazdálkodási stratégiáját a kilenctagú termékdíjbizottság határozza majd meg, a hasznosítást pedig az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. szervezi. A céget a környezetvédelemért felelős miniszter alapítja, és az ügynökség ír ki pályázatot a hulladék begyűjtésére, hasznosítására.
    
A törvényjavaslat indoklása szerint az eddigi koordinátori rendszer azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert egy idő után alig növekedett a begyűjtött anyag mennyisége, ugyanakkor az állam önként kivonult e területről, nem fordított figyelmet annak irányítására, és stratégiai kérdésekben nem
vállalt felelősséget. A termékdíj bevallását, befizetését, kiszabását és visszaigénylését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi. A vámhatóság a beszedett termékdíjat havonta utalja át a kincstárnak, amely annak felét negyedévente tovább adja az OHÜ-nek. Az indoklás szerint a termékdíjakat úgy kalkulálták, hogy valamennyi költséget, illetve az államot megillető részt is fedezzék. Például a gumiabroncs termékdíja kilogrammonként 32, a műanyag csomagolásé 28, míg az alumíniumcsomagolásé 16 forint. (Az újrafutózott gumiabroncsok után nem kell megfizetni a termékdíjat, ha a felhasznált gumiabroncs után újkorában megfizették azt.) A reklámhordozó papír után kilogrammonként 52 forintot, a szórakoztató elektronikai cikkek és a rádiótelefonok után pedig - szintén kilogrammonként - 100 forintot kell fizetni. A javaslat szerint a cél a 75 százalékos visszagyűjtés, sőt az energetikai célra nem alkalmas termékeknél a 100 százalék. A törvény két lépcsőben, szeptember 1-jén és jövő január 1-jén lép hatályba.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé kerülhet a devecseri

336 igen szavazattal módosította a területfejlesztési támogatásokról és a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozatot hétfőn a parlament, lehetővé téve, hogy a vörösiszap-katasztrófa sújtotta devecseri a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé kerüljön támogatáspolitikai szempontból.  A változtatás alapján - amelyet a fideszes Ékes József, Lasztovicza Jenő és Kovács Zoltán kezdeményezett - a leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősíthető az a súlyos természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott térség, amelyben a károk felszámolása, a helyi társadalmi és gazdaság élet normál működésének beindítása tartós, több éves fejlesztést igényel, illetve ahol a térség fejlődési lehetőségeit a katasztrófa több évre súlyosan korlátozza.

Október végéig meghosszabbították a választójogi reformot előkészítő bizottság mandátumát

 Az Országgyűlés október 31-ig meghosszabbította a választójogi reformot előkészítő albizottság munkájának eredetileg 2011. június 30-ig megszabott határidejét. A Ház 328 igen szavazattal, 5 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a parlament alkotmányügyi bizottságának módosító javaslatát.  A testület indítványa értelmében a választójogi reformot előkészítő albizottság legkésőbb 2011. október 31-ig kap időt arra, hogy törvényjavaslatot készítsen az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól. Ezt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság - széles körű társadalmi vitát követően - legkésőbb 2011. december 31-ig terjesztené az Országgyűlés elé. Az előterjesztő bizottság az egyeztetések elhúzódásával és a megnövekedett kodifikációs feladatokkal indokolta a határidő-hosszabításra vonatkozó kezdeményezést.

Módosul a büntetőeljárási törvény

Az eredetileg tervezett 48 helyett 24 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel a kiemelt ügyek gyanúsítottjai - döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a büntetőeljárási törvény módosításához érkezett javaslatok közül csak a fideszes Cser-Palkovics András indítványait fogadta el. A változtatás értelmében a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére tiltható meg, az ügy egyedi körülményei alapján. Ez idő alatt - ha a gyanúsított és ügyvédje találkozását az ügyész megtiltotta - a védő a terhelt kihallgatásán sem lehet jelen. A rendelkezést mindhárom ellenzéki párt kifogásolta, sőt, az MSZP, a Jobbik és az LMP mellett a kereszténydemokrata Rubovszky György is azt kezdeményezte, hogy a gyanúsítottak és ügyvédjük érintkezését ne korlátozzák, a parlamenti többség azonban a fideszes javaslatot támogatta. Nemmel szavazott arra ugyanakkor 14 kormánypárti képviselő is, köztük Németh Zsolt külügyi államtitkár.
   
A módosításokkal nem változott az a rendelkezés, amelynek alapján kiemelt jelentőségű ügyekben az őrizet legfeljebb 120 óráig tarthat az eddigi 72 helyett. Kibővítették ugyanakkor a képviselők - szintén Cser-Palkovics András javaslatára - a kiemelt ügyek körét. A hivatali visszaélés és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények mellett így ebbe a körbe tartoznak majd az el nem évülő bűncselekmények, a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, valamint a terrorcselekmények és a bűnszervezetben részvétel is. A büntetőeljárási törvény módosítását - az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva - az alkotmányügyi bizottság kezdeményezte. A törvényjavaslat végső formájáról jövő hétfőn szavaz a parlament, azon már csak zárószavazás előtti indítvánnyal változtathatnak a képviselők.

Az Országgyűlés elfogadta az előadóművészeti törvény módosítását

Az Országgyűlés hétfőn 245 igen szavazattal, 45 nem és 43 tartózkodás mellett elfogadta az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását. A törvény deklarált célja a többi közt, hogy meghatározza az egyes előadóművészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait és biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását. A törvény meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait. Az L. Simon László, Németh Zoltán és Puskás Imre fideszes politikusok indítványaként beterjesztett módosítással változik az előadóművészeti szervezetek nyilvántartása és minősítése. Művészeti tevékenységének jellege szerint a jogszabály megkülönböztet színházat, zenekart, énekkart, balett-együttest és táncegyüttest, emellett művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelöléseket alkalmaz, ezek a többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band. Működésük szerint megkülönbözteti a független színházakat, a produkciós színházakat és a befogadó színházakat, valamint a szabadtéri színházakat és a nemzeti etnikai és kisebbségi színházakat. A törvényben mostantól az eddigi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategória szerepel: a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együtteseké. Normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat, a harmadik csak pályázati támogatásban részesülhet.
    
A nemzeti kategóriában szereplők fenntartója az állam vagy az együttes, ha az állammal szerződésben áll, és tagjainak legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú vagy a közalkalmazotti törvényben előírt végzettséggel rendelkezik. Kiemelt lehet az a szervezet, amelyet helyi önkormányzat tart fenn és tagjainak legalább 60 százaléka rendelkezik az előírt vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel. A minősítés feltételeként egyes művészeti ágakban megfelelő számú fellépést is előír a törvény, és az egyes kategóriákban az elbírálás szempontjává vált a kortárs művek repertoárra tűzése.
    
A módosítás megszüntette Előadó-művészeti Tanácsot, helyette létrejön a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT). A kultúráért felelős miniszter feladata a Színházművészeti Bizottság, a Zeneművészeti Bizottság, valamint a Táncművészeti Bizottság működtetése, amelynek tagjait a miniszter kéri fel a szakma képviselői közül. A 24 tagú NEÉT tagjainak megbízatása négy évre szól, amely legfeljebb egyszer megújítható. A tanácsba 11 tagot a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek delegálnak, ebből négyen a színházművészetet, ketten a táncművészetet, ketten a zeneművészetet képviselik. A szakma érdekképviseletei három tagot, a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok egyet-egyet, a főváros, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok szintén egy tagot delegálnak. Az érintett felsőoktatási intézményeket három ember képviseli majd, az országos reprezentatív művészeti szakszervezeteteket pedig kettő. A szervezet ülésein tanácskozási joggal határon túli szervezetek is részt vehetnek.
    
A módosítás érinti a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabályt is, megváltoztatva a támogatást igénylő szervezetek és a támogatható tevékenységek körét. Támogatást kaphat például határon túli település magyarországival közös infrastruktúra kialakítására, például útépítésre. A módosítás egyes részei a kihirdetéssel, más részei azt 45 nappal követően lépnek hatályba. A Bethlen Gábor Alapot érintő változtatások jövő évtől, az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő fejezetek pedig a miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozat közzétételét követő napon lépnek hatályba.

Társaságiadó-kedvezményt kapnak a látvány-csapatsportokat támogató vállalkozások

Társasági-adókedvezményt kaphatnak az öt látvány-csapatsport valamelyikét támogató vállalkozások, valamint sportolók is választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a parlament hétfői döntése alapján. Az Országgyűlés hétfőn 280 támogató szavazattal, 9 nem és 37 tartózkodás mellett elfogadta a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosítását.  A Bánki Erik, Szalay Ferenc, Seszták Miklós, Csizi Péter és Hadházy Sándor fideszes politikusok önálló képviselői indítványaként elfogadott módosítás értelmében társaságiadó-kedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek látvány-csapatsportot támogatnak. E csapatsportok közé tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. Egyaránt támogathatók ily módon az amatőr és a hivatásos sportszervezetek vagy azokat támogató közhasznú alapítványok, valamint egyes sportköztestületek (így a Magyar Olimpiai Bizottság) és a látvány-csapatsportágak sportszövetségei. A támogatás felhasználható a többi között utánpótlás-nevelésre, a csapatok működési jellegű ráfordításaira, infrastruktúra-fejlesztésre.
    
Az adókedvezmény a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A jogszabály érinti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényt is, lehetőséget adva a sportolóknak, valamint edzőknek is ezen adózási forma alkalmazására. Az ekho fizetésre jogosult sportolók számára egyes esetekben magasabb (50 illetve 100 millió forintos) összeghatárt határoz meg a jogszabály. A törvény azon rendelkezései, amelyek a profi csapatok támogatására vonatkoznak, az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lépnek hatályba, míg más részei a kihirdetést követően.

Létrejön a soron kívüli ellátás, megszűnik a passzív táppénz

Elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. Ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Az egészségügyi salátatörvényt - amelynek célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása - 269 igen szavazattal, 45 nem ellenében hagyta jóvá a Ház.  A jogszabály rendelkezik a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénz eltörléséről.  Emellett kimondja, hogy a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegségük miatt veszik igénybe. Ennek indoka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.

Törvénnyel zárolná a kormány a februárban elvont 250 milliárdos összeget
 
Törvénnyel zárolná a kormány a februárban elvont 250 milliárdos összeget, hogy tartani tudják az év végéig a 3 százalékos költségvetési hiányt. Becsey Zsolt államtitkár expozéjában azt mondta, meg akarják védeni az előre nem látható gazdasági eseményektől az országot, ezért kell az összeget zárolni. A szigorú költségvetés érdekében hozták meg ezt a lépést, amelynek jelentős része, 187 milliárd forint a minisztériumok költségvetéséből kerül az alapba. Mint az államtitkár felhívta a figyelmet, a külső gazdasági folyamatok, a likviditási hiány szükségessé teszik, hogy a költségvetést felkészítsék a kockázatokra.
 

Fontos, hogy az ország finanszírozhatósága megmaradjon

A Fideszes Dancsó József szerint az a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, ennek a fontosságát nem szabad lebecsülni az ország finanszírozhatóságának biztosítása miatt. Hozzátette: figyelembe kellett venni, hogy az áfa-bevételek, és a társasági nyereségadó-bevételek a tervezetthez képest elmaradnak, kevésbé indult be a belső fogyasztás. Bizonyítani kell, hogy az ország a külső piacokról is finanszírozni tudja magát - tette hozzá.

Cikk:	Megválasztotta a Ház az öt új alkotmánybírót + képek
Cikk:	A Parlament előtt a Kossuth tér rekonstrukciójának kérdése