Az ülés után az elnöklő magyar tárcavezető bejelentette, hogy a konszenzuskeresésben fontos szerepe volt az eszmecserének, de a megoldás kidolgozásában maradt feladat az uniós Tanács ügyeinek irányítását péntektől átvevő Lengyelország számára is.

A kérdést azért kellett napirendre tűzni, mert a tagállamok között nézeteltéréseket okozott a program jövőbeni működése, ráadásul az Európai Bíróság egy közelmúltbeli döntése nyomán úgy tűnik, jövőre a korábbi évekre eső, nagyjából félmilliárd eurónak csak alig több mint egyötödét lehet erre a célra fordítani.

Nagyon fontos programról van szó - szögezte le az elnöklő magyar miniszter, emlékeztetve arra, hogy a gazdasági válság, a szegénység sok családot nehéz helyzetbe hozott. Megfogalmazása szerint a program az uniós szolidaritás egyik megtestesítője is volt.

A több mint 20 éves programból a részt vevő uniós tagállamokban több millióan részesülnek, tavaly például 13 millióan kaptak segélyt.

Az idén összesen félmilliárd euró értékű gabonafélét és tejterméket osztanak szét a részt vevő 20 tagállamban a leginkább rászorulók között, ebből Magyarországon több mint 14 millió eurónyit.

A program eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élelmiszerfelesleget (az intervenciós készleteket) elossza a rászorulók között. Később úgy módosult, hogy bizonyos feltételek mellett a készletek piaci beszerzéssel is kiegészíthetőek legyenek.

Az Európai Bíróság azonban áprilisban úgy ítélkezett, hogy ez utóbbi megoldás szabálytalan, a jelenlegi uniós szabályok csak a fölös intervenciós készletek erejéig teszik lehetővé a program kiterjedését. Ha erre a tagországok nem tudnak megoldást találni, a program jövőre csupán mintegy 113 millió eurós kerettel rendelkezhet.

Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse a közös sajtótájékoztatón hozzátette: még ennél is nehezebb helyzet alakulhat ki 2013-ban, mert a jelek szerint akkorra nem is marad az intervenciós készletekből.

A román biztos értésre adta: a problémát egyszerűen meg lehetne oldani, ha a tagországok megszavaznák azt a bizottsági javaslatot, amely átalakítaná a szabályozást, és lehetővé tenné a programhoz szükséges élelmiszermennyiség szabadpiaci beszerzését.

A javaslatot az MTI értesülései szerint mintegy 20 tagállam - köztük Magyarország is - támogatja, a többi tagország azonban egyelőre nem fogadja el.

 Fazekas Sándor elmondta: vitatémát jelent az is, hogy egyes tagállamok az élelmiszersegély-programot nem az agrárpolitika, hanem a szociálpolitika részeként szeretnék látni.

Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón mind ő, mind Ciolos elutasító álláspontra helyezkedett: Fazekas Sándor úgy fogalmazott, hogy a program az élelmiszerbiztonságban betöltött szerepe miatt, illetve a tartalékkészletekre épülése miatt szerves része az uniós agrárpolitikának, a biztos pedig azt hangoztatta, hogy a témában messzebb kell menni az egyszerű szociális segélyezés kategóriájánál.

Ciolos határozottan elutasította azt, hogy a jelenlegi helyzetért a brüsszeli bizottság lenne a felelős. Azt mondta, az is neki köszönhető, hogy jövőre egyáltalán az említett 113 millió eurónyi készlet rendelkezésre áll, mert az európai bírósági döntés után azonnal elkülönítette erre a célra az összes rendelkezésre álló raktárkészletet.

A biztos arra szólította a tagállamokat, hogy vállalják  döntésük felelősségét, és amennyiben nem teszik lehetővé a program jelenlegi szintű folytatását, "mondják ezt egyenesen meg a leginkább rászorulóknak".