Michael Spindelegger külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács politikai döntése után most a megvalósításnak kell következnie, "teljes munkát kell végezni". Felidézte, hogy a Duna-stratégia Ausztria és Románia közös kezdeményezésére vezethető vissza. Méltatta az osztrák-román együttműködést és kiemelte azt is, hogy a stratégiát Magyarország európai uniós elnöksége alatt fogadta el az Európai Tanács.

Az Európai Tanács kétéves előkészítő munka után, június végén hagyta jóvá a Duna menti országok makroregionális együttműködéséről szóló stratégiát. A stratégia véglegesítése és elfogadása a magyar európai uniós elnökségi félév egyik kiemelt célkitűzése volt.
Spindelegger hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés ezúttal nem az Európai Bizottság, hanem az európai uniós tagállamok felől indult ki, ugyanakkor nem működhetne az Európai Unió, annak pénzügyi eszközei és regionális politikája nélkül. Hozzátette azt is, "a kormányos az Európai Bizottság marad", a bizottság feladata az összehangolás, a projektek jóváhagyása és eszközök hozzárendelése azokhoz.

Theodor Baconschi román külügyminiszter szerint elsőként azokra a projektekre kell összpontosítani, amelyek rövid időn belül végrehajthatóak és láthatóvá teszik a lakosság számára az együttműködés eredményességét. Fontosnak nevezte azt is, hogy a folyó egész hosszában hajózható legyen. Úgy vélekedett, hogy a bizottság szerepe nem merülhet ki a projektek végrehajtásának megfigyelésében és ellenőrzésben.

Pröhle Gergely a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kitért arra is, Magyarország "egy kicsivel óvatosabb" Ausztriánál és Romániánál a Duna hajózhatóságának kérdésében. A bős-nagymarosi vízlépcső megépítésének meghiúsulása "az új magyar demokrácia alapító mitológiájához" tartozik, ezt nem szabad szem elől téveszteni - fogalmazott. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország nem támogatja a hajózhatóság javítását más technikai eszközökkel, de a legfontosabbnak a közlekedési és szállítási ágazatok - közút, vasút és hajózás - kombinált fejlesztését tartja - jelentette ki.

Johannes Hahn regionális biztos, a bizottság osztrák tagja hangsúlyozta a dunai szállításban rejlő lehetőségeket. Kijelentette, biztos abban, hogy sikerül a vízi szállítási lehetőségek jobb kihasználására "integrált, intelligens" megoldásokat találni, a közúti és vasúti közlekedésre is építve. Hahn arra ösztönözte a résztvevő tagállamokat, hogy már most kezdjenek el dolgozni azokon a projekteken, amelyekre a még tervezés alatt álló, 2014-2020 közötti uniós költségvetési periódus alatt igényelhetnek majd forrásokat.
Ausztria három részterületen vállalt koordinációs szerepet: a belföldi hajózás fejlesztése, az érintett régiókban élő lakosság képzése és az intézményi háttér fejlesztése. Doris Bures osztrák közlekedési miniszter kifejtette, hogy az osztrák célkitűzések értelmében 2015-ig konkrét intézkedéseket kell hozni a hajózhatóság javítása érdekében. Rudolf Hundstorfer szociális és munkaügyi miniszter hangsúlyozta, törekedni kell a részt vevő országok közötti gazdasági különbségek csökkentésére. "Akinek nincs képzettsége, annak egyszerűen nincs esélye" - mondta. A Duna-stratégiában a folyó vízgyűjtő területéhez tartozó országok vesznek részt: nyolc uniós tagállam és hat unión kívüli ország.