– Valóban erősebb lett Európa a magyar elnökség tevékenysége révén?

– Több szempontból kell értékelni, hogy Európa valóban erősebb lett-e a magyar elnökség révén. Egyik oldalon a gazdasági kérdéseket kell számba venni, ahol az elhúzódó válság rávilágított arra, hogy pénzügyi-gazdálkodási szempontból meg kell újítani az uniót. Ebből a szempontból több olyan döntés született a magyar elnökség alatt (gazdasági kormányzás, európai szemeszter), amely megmutatta annak lehetőségét, hogy az európai közösség megerősödjön. Másik eredmény, hogy a bővítési fáradság leküzdésével, Horvátország csatlakozásával az unió tovább erősödhet. A horvát tárgyalások lezárása azért is nagy eredménye az elnökségünknek, mivel köztudott a két ország jó viszonya.

Másrészt erősebb lett az európai közösség azzal, hogy rá tudtunk mutatni olyan problémákra, amelyek nem csak Magyarországot érintik. Ezek közé tartozik első helyen a romastratégia megalkotása, hiszen ez egy olyan keretstratégia, amelyet az egyes nemzetek a saját problémáikkal feltöltve képesek lesznek a romák a felemelkedését megvalósítani. Mindez nem azt jelenti, hogy valamilyen idilli képet látnánk, de ezekben a kérdésekben elért eredmények javítottak a kontinens pozícióján. Ezekkel a tényekkel nehéz vitázni, de ha Orbán Viktor miniszterelnök hozzászólásait nézzük, akkor látjuk, hogy még óriási kihívások előtt áll az Európai Unió.

Ezeket a bajokat mi fölvetettük, és a jövőben ennek a megoldása révén tovább erősödhet. Sikerült hozzájárulnunk az energiastratégia, a Duna-stratégia továbbviteléhez is, bár ezek a korábbi elnökségek alatt születtek. Amiket mi korábban prioritásként kitűztünk, sikerült eredményesen folytatni és véghezvinni. Ebben nagy szerepe volt, annak a rendszernek, amit a magyar elnökség az elmúlt egy év folyamán kialakított. Nagyon komoly munkán vagyunk, amelyben az európai közösség erősödött, de Magyarország is megtanulta, hogyan kell nemzeti érdekeit Brüsszelben képviselnie.

– Melyek ezek a magyar érdekek?

– Vannak olyan folyamatok, amelyek nincsenek lezárva, többek között a közös agrárpolitika jövője. Fazekas Sándornak ezzel a témával nagyon sok gondja volt az elmúlt fél évben, mivel rengeteg az ellenérdek és a sajátos megközelítés. A tanácsi álláspont kialakításában nagyon komoly munkát végzett a magyar elnökség, hogy az ellentétek csituljanak. Sikerült ebben a többségi szavazást igénylő témában húsz országot a tanácsi álláspont mellé állítani, ami nagyon komoly eredmény. Magyarországnak a jövőben ebben a témában meg kell találnia a saját helyét. Érdemes beszélni arról is, hogy az elnökségnek hogyan sikerült élelmiszer-biztonsági vészhelyzetekre reagálnia (uborka, babcsíra), mivel ezekben a szituációkban láthattuk, hogyan lehet a legjobb eredményeket elérni. Nagyon szimpatikus volt, ahogy Fazekas miniszter ezekben az ügyekben eljárt, és sikerült elérnünk, hogy a magyar gazdálkodók is kárpótláshoz juthatnak. Ilyen ügy az energiapolitika és az elkezdett stratégiák, amelyeket folytatnunk kell a jövőben is. Most már tudjuk, hogy azokban az ügyekben, amelyeket mi koordináltunk, a jövőben számítani fog a véleményünk.

A teljes interjút ide kattintva olvashatja.