Folytatódik a feszes törvényhozási menetrend decemberig
	Orbán Viktor kétórás előadásában határozott elismerését fejezte ki a frakció munkáját illetően, és megerősítette, hogy a törvényhozási tempó a december közepéig terjedő időszakban is folytatódni fog – tájékoztatta Lázár János a sajtó képviselőit a nyári ülésszak utolsó frakcióülése után.
Létrehozva: 2011. július 12., 13:33 | Utoljára frissítve: 2011. július 13., 09:35

A frakcióvezető hozzátette: a konkrét munka várhatóan szeptember 7-én egy három napos kihelyezett frakcióüléssel fog folytatódni, ahol általános politikai kérdések is szóba kerülnek, de emellett kitérnek majd az igazságszolgáltatás átalakítására, a választójogi törvényre, az oktatás és az egészségügy átalakításának kérdésire, a közösségi tömegközlekedés megreformálására és egy új földkódex megvalósítására is.

Orbán Viktor előadásában kitért az elmúlt egy-, és a Fidesz-frakció előtt álló három év feladataira is. Lázár János a részletekről szólva elmondta: 2010-ben a kormányfő rendkívül sokat foglalkozott az európai gazdasági helyzettel – Görögországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal -, miközben hazánk a gazdasági csőd szélén állt,  innen kellett visszahúzni az országot, és stabilizálni a helyzetet. Ennek megvalósítása után Magyarországon egy teljes átalakítás zajlik, amelyre a kétharmad a Fideszt maximálisan kötelezi. 2011-ben az új rendszerek működőképességét kell kipróbálni, hogy 2013-ban egy konszolidált időszak jöhessen létre, és 2014-ben meg kell próbálni ismét bizalmat kérni a választópolgároktól a folytatáshoz.

2010. május 14. óta 266 törvényt fogadott el az Országgyűlés, ebből 145-öt javasolt a kormány és 121-et a parlamenti képviselők – jegyezte meg Lázár János, kiemelve: ez a számadat 2006-ban 192, 2002-ben 119, 1998-ban pedig 136 volt. Hozzáfűzte: amennyiben egy parlamenti képviselő ad be indítványt, azzal éppen erősíti a parlamenti demokráciát. A frakcióülésen kitértek arra is, hogy a választójogi törvény vitájában az ellenzék semmilyen tárgyalásra nem hajlandó. Lázár János a magyar demokrácia szempontjából rendkívül veszélyesnek tartja, hogy az ellenzék szóba sem áll a Fidesszel ebben a kérdésben. Mi továbbra is kérjük a tárgyalásos lehetőséget – mondta.

Lázár kitért arra is a szavai szerint megdöbbentő fejleményre, ami szerint az LMP, aJobbik és  az MSZP között koalíció van kialakulóban, ahol a demokráciára való hivatkozással próbálnak meg a Fidesszel szemben összefogni. Antidemokratikus az a megközelítés, mikor valaki parlamenti képviselőként kétségbe vonja a Fidesz többségi demokrácia elvét, és eközben közösséget vállal olyanokkal, akik nyíltan zsidóznak és cigányoznak heti rendszerességgel a parlamentben. Ha valami antidemokratikus, akkor ez az – szögezte le Lázár.

Az eredeti egyházügyi törvénynek voltak tarthatatlan részei

A Fidesz elnöksége szombati ülésén jutott arra a következtetésre, miután megtárgyalta az egyházügyi törvényjavaslatot, hogy az korrekcióra szorul - mondta Lázár János frakcióvezető, aki szerint voltak tarthatatlan pontjai az eredeti indítványnak. A Fidesz frakcióvezetője a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának ülése után a keddre virradóra elfogadott új egyházügyi törvénnyel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy miért írta felül a Fidesz az eredeti, KDNP által kezdeményezett javaslatot, azt válaszolta: azt az előterjesztést nem tudták volna tiszta lelkiismerettel megszavazni, az ugyanis lezárta volna annak lehetőségét, hogy később egyházzá nyilvánítsanak egyes vallási közösségeket.

Szombaton a Fidesz-elnökség alaposan megtárgyalta a részleteket, és arra jutott, hogy bizonyos értelemben korrekcióra szorul az indítvány - ismertette, majd ennek mértékével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a törvény 95 százalékában nem változott.  Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök kommentálta-e az egyházügyi jogszabály hétfői átírásának ügyét a frakcióülésen, Lázár János igennel válaszolt, és elmondta, hogy a pártelnök-miniszterelnök beszámolt arról: komoly társadalmi viták zajlottak az elmúlt hetekben, amelyeket a hétvégi Fidesz-elnökségi ülésen összegeztek, és a társadalmi kritikák, észrevételek hatására módosították az eredeti elképzelést. A frakcióvezető kijelentette: voltak tarthatatlan pontjai az eredeti törvényjavaslatnak. A Ház keddre virradóra fogadta el az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd.

Szigorú szankciók a ”cigányozás és zsidózás ellen”

Lázár János a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva megjegyezte, Orbán Viktor a frakcióülésen határozottan elismerését fejezte ki a kormánypárti képviselők teljesítményével kapcsolatban. Nagy bajban azonban - hívta fel a figyelmet a pártelnök-miniszterelnök -, mint amilyenben az ország van, az egyeztetésre jóval nagyobb figyelmet kell fordítani házon belül is. A hétfőről keddre virradó éjszaka a parlamentben elhangzott jobbikos kifejezésekkel kapcsolatban a frakcióvezető arról tájékoztatott: Kövér László házelnök mérlegeli annak lehetőségét, hogy akár a legszigorúbb európai szabályokat vezesse be ebben a kérdésben. Lázár János példaként említette, hogy az Európai Parlamentben is alkalmaznak szabályokat arra, ha egy képviselő mandátumával visszaélve, a parlament méltóságát megsértve olyan kifejezéseket használ, amelyek mások emberi méltóságának megsértésére alkalmasak lehetnek. Brüsszelben ezt súlyos pénzbírsággal szankcionálják - jegyezte meg.

Ha a házelnök ősszel ilyen jellegű, a kérdés rendezésére vonatkozó házszabály-módosítást terjeszt elő, a Fidesz-frakció maximálisan támogatni fogja azt - jelentette ki Lázár János. Mint fogalmazott, "a Jobbik politikája semmi másról nem szól, mint hogy minden társadalmi problémára két válaszuk van: vagy a zsidózás, vagy a cigányozás". Ez a magyar parlamenthez méltatlan, megengedhetetlen, és szankcionálni kell - közölte.

Keddre virradó éjszaka az egyházügyi törvényjavaslat parlamenti záróvitájában a jobbikos Novák Előd felszólalása okozott hosszas vitát. Lázár János, a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője először bocsánatkérésre szólította fel Novák Elődöt a plenáris ülésen, amiért a vitában úgy fogalmazott, Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól "mit is várhatnánk mást", mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslását. Lázár János az ellenzéki politikus szavaira reagálva közölte, pártja nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel tűrni "azt a zsidózást és cigányozást", amit a Jobbik egy éve folytat a parlamentben. Novák Előd ezt követő felszólalásában nem kért bocsánatot az államtitkártól, Fónagy János pedig közölte, nem is várja ezt el a jobbikos politikustól, hiszen szerinte ő nem mondott mást, mint amit "szellemi példaképei" is mondtak.