Lánczi András: Vannak hivatásszerű tüntetők: a színészek, médiaemberek, mindenki, aki meg akarja mutatni magát. Kevés ember van, aki a munkája közben képes mosolyogni. Nem kényszeredetten, hanem természetesen. Aki erre képes, azt szeretik. A mosollyal lehet a leghatásosabban tüntetni, vagyis szembeötlővé válni. Hogy valakit kitüntetnek-e, az teljesen más kérdés. Nem a kitüntetetten múlik.

(...)

Melyik a jobb? Tüntetni, vagy kitüntetettnek lenni? Ez mindig az igazságtól és nem az egyéni érdektől függ. Hogy mikor derül ki az igazság? Nem akkor, amikor valakit kitüntetnek, hanem akkor, amikor valaki abbahagyja a tüntetést.