A képviselők a javaslatot 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással fogadták el. Az új megállapodás szerint kikerül a szerződésből a vis maior klauzula, vagyis nem számít vis maiornak, ha az Alstom nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt. Módosult az Alstom által vállalt kötbér maximuma is, amely az eddigi 20-ról 30 százalékra emelkedik, az összes kárfelelősség mértéke pedig szintén 20-ról 30 százalékra nő. A korábbi 50 százalék helyett 20 százalékra csökken az előleg mértéke. Az Alstom arra is kötelezettséget vállalt, hogy a hatálybalépéstől számított 300 napon belül megszerzi a 2-es vonalra szánt szerelvények típusengedélyét, az első szerelvényeket pedig 330 napon belül leszállítja. A 4-es metró szerelvényeire 548 napon belül kell megszereznie a típusengedélyt, és 750 napon belül kell az első szerelvényt szállítania. Amennyiben az Alstom nem írja alá a megállapodást július 26-ig, a főváros eláll a megállapodástól, és új közbeszerzést írnak ki a metrókocsik beszerzésére.

Az Alstom vállalta, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság iránymutatása alapján elvégzi a szükséges változtatásokat a szerelvényeken, és új derogációs kérelmet nyújt be, majd 90 nap alatt megszerzi a mentességet a magyar vasúti járműszabályzat alól. A BKV viszont felmondhatja a szerződést akkor, ha az Alstom típusengedély-kérelmét azért függesztik fel, mert a gyártó a korábbiakkal azonos tartalmú kérvényt adott be a hatóságnak. A szerződést módosító megállapodásban kitértek arra is, hogy a felek felfüggesztenek minden bírósági, és egyéb jogi eljárást, egyik fél sem indít, vagy folytat semmilyen egyéb eljárást a másikkal szemben.

A Fővárosi Közgyűlés vitájában Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: a szerződés módosításával egyidejűleg megtettek minden előkészületet arra, ha az Alstom így sem tudja teljesíteni a szerződést, és új közbeszerzést kell kiírni. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a BKV igazgatótanácsa egyhangúlag elfogadta a megállapodást. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan figyelemmel követi a történéseket. Az Alstom vezetése várhatóan július 20-án érkezik Budapestre, hogy aláírják a megállapodást a szerződés módosításáról.

Többletforrást kap a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság

Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság működőképességének megőrzésére javasolt csaknem 167 millió forint többletforrást csütörtöki rendkívüli ülésén. Tarlós István főpolgármester az indítványában azzal érvelt: az idén több mint 500 millió forintból gazdálkodó tűzoltóság első öt hónapban tapasztalt fedezethiánya az év hátralévő időszakában is fennáll. Ennek okai között említette, hogy a járművek üzemeltetéséhez meghatározott költségvetési normatíva évek óta nem változott; a minimálisan készenlétben tartandó szerállomány átlagéletkora 12 év, de van 34 éves gépjármű is a rendszerben. Hozzátette: az energiaárak folyamatos növekedését évek óta nem követi a laktanyák üzemeltetéséhez, fenntartásához és egyéb intézményi kiadásokhoz meghatározott támogatás.

A főpolgármester felkérte a szervezet parancsnokát: dolgozzon ki likviditási tervet az év végéig tartó időszakra. Ezt várhatóan augusztusban tárgyalja majd a közgyűlés.
A képviselők az ülésen egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság alapműködésének támogatására biztosított céltartalékot, amelynek összege 166 millió 802 ezer forint, átutalják a szervezetnek. A többletforrás a második és harmadik negyedévben várható forráshiányt részben pótolja, megakadályozza a 60 napnál túli tartozásállomány keletkezését, illetve fedezetet nyújt a rendkívüli eseményekből adódó kiadásokra.

Elfogadta Budapest új hajléktalanellátási koncepcióját a testület

A fővárosi önkormányzat a feladatok megszervezésével a koncepciót kidolgozó Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és Menhely Alapítványt bízta meg. A Közterület helyett emberibb körülmények elnevezésű koncepció ismerteti, milyen új önkormányzati eszközök szükségesek ahhoz, hogy minél több, eddig közterületen élő ember emberibb körülmények közé kerülhessen. Az alaphálózati feladatok között a 24 órás diszpécserszolgálat egész éves működtetését, illetve a téli időszakban krízisautó 24 órás működtetését és speciális utcai szolgáltatásokat javasol a két szervezet. Ez a számítások szerint körülbelül 70 millió forintba kerülne évente.

Az elhelyezési feladatokkal összefüggésben az első befogadóhelyek működtetésére, valamint az onnan távozóknak nyújtott lakhatási támogatásra évente 270 millió forintot fordítanának. Megjegyzik, hogy a keretösszeg fejenként maximum 300 ezer forint támogatás 12 hónapra számítva, vagyis legalább 900 ember éves elhelyezését teszi lehetővé.

Szentes Tamás egészségügyért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes szerint a célok megvalósításához nélkülözhetetlen a fővárosi ellátórendszer más területeinek - köztük az egészségügy és a gyermekvédelem - aktív részvétele. A képviselők 21 igen, 6 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadták az indítványt.

Nincs szó 500 milliárdos követelésről

Tarlós István a Népszabadság csütörtöki cikkére egy más témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón reagált. A lap arról számolt be, hogy legalább 500 milliárd forintos kárpótlást vár a Fővárosi Önkormányzat a fővárosi kórházak államosításának fejében, s az erről szóló listát Tarlós István főpolgármester már átadta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak. A városvezető erre úgy reagált: nem emlékszik, hogy 500 milliárdot követelne az államtól. Ismertette, hogy a megállapodás része kell legyen, hogy a kórházak adósságállományát és az átadás időpontjától számított pályázati önrészeket az állam vegye át. Tarlós István azt is jelezte: azt vetette még fel az ingatlanok átadása kapcsán, hogy szerinte a mai jogi állapotnak megfelelően kedvezőbb lenne, ha az ingatlanállományt használatba adná a főváros nem pedig tulajdonba. Ez még vita tárgya - tette hozzá a főpolgármester.