Az országgyűlés hétfőn megszavazta a Honvédelmi törvényt, mely szerint békeidőben továbbra is fennmarad az önkéntességen alapuló haderő, de rendkívüli állapotban, vagy az Országgyűlés döntése szerint megelőző védelmi helyzetben visszaállhat a katonai szolgálati kötelezettség.

A honvédelmi törvény szerint a katonai szolgálati kötelezettség lehet fegyveres, vagy lelkiismereti okok miatt fegyvertelen. A hadkötelesség alsó korhatára 18, a felső 40 év lesz. Nem hívható be katonai szolgálatra az, aki alkalmatlan, vagy aki saját háztartásában legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyancsak felmentést kap a szolgálat alól, aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el. A rendkívüli helyzetben alkalmazható hadkötelességen kívül a törvény kialakította a polgári védelmi kötelezettség és az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának jogi kereteit is.

A törvény legélesebb visszhangja talán az volt, hogy a törvény ugyan nem állítja vissza a hadkötelezettséget, de fegyveres, vagy fegyvertelen szolgálatra kényszerít mindenkit. Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön a Magyar televízió Az Este műsorában elmondta, hogy a törvény elfogadása előtt ugyanez volt a helyzet, vagyis háborús vagy háborúval közvetlenül fenyegető helyzetben 2004 óta, a sorkatonaság eltörlése óta ugyanígy fennállt a hadkötelezettség, és a jövőben sem szűnik meg.

Hende Csaba elmondása szerint a fegyvertelen szolgálat hasonlít a korábban a fegyveres szolgálatot kiváltó polgári szolgálathoz. A fegyver nélküli szolgálat választható jog, lelkiismereti okból fogja megilletni például a vallási meggyőződésük alapján azokat, akiknek a hitük tiltja az emberéletek kioltását. A haza iránti kötelezettség nem mentesít senkit az alól, hogy fegyver nélkül ne tegyen eleget a kötelességének – tette hozzá. A polgári szolgálat a békeidejű hadkötelezettség idején alakult ki a fegyveres sorkatonaság helyett. Háború esetén ennek a szolgálatnak nincs értelme.

Arra a kérdésre, hogy mikor hívható be januártól valaki katonai szolgálatra, Hende Csaba elmondta, hogy a rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén. Szerencsére ilyesmivel rövid és középtávon Magyarországnak nem kell számolnia, hiszen igen békés környezetben és szövetségesek szomszédságában helyezkedik el az ország, így jó reménnyel mondható, hogy belátható időn belül ilyen esetre nem kerül majd sor.

Természetesen minden államnak fel kell készülnie, hogy háborúk lehetősége a távolabbi jövőre nézve egyáltalán nem zárható ki.

Hende Csaba elmondta, hogy a Szent Korona őrzése és védelme a korai középkor óta a magyar katonaság feladata. 1945-ben a szent korona amerikai kézre került, majd az 1978-as hazakerülését követően az akkori belügyminisztérium fegyveresei vették át az őrzését és védelmét. Az országgyűlés és a Szent Korona Testület döntése értelmében 2011. májusától a koronát a magyar honvédség katonái őrzik. Ez egy nemes tradíció folytatása, melyre mindnyájan nagyon büszkék vagyunk – mondta a honvédelmi miniszter. Ami az állami közfoglalkoztatásban való közreműködést illeti, a januárban induló nagymértékű állami közfoglalkoztatás lebonyolítása számos olyan képességet fog igényelni, amelyekkel szinte kizárólag a honvédség rendelkezik.