Magyarország jól vizsgázott, a prioritásokból jórészt minden megvalósult – jelentette ki portálunknak Balla Mihály, Magyarország uniós elnökségi félét értékelve. A parlament külügyi bizottságának elnöke szerint most már hazánkban is talán egy kicsit jobban értik a polgárok az Európai Uniót.
- Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt félévben az európai liberális és baloldal igencsak nagy aktivitást mutatott. Gondolhatunk itt elsősorban a médiatörvényt és az új alaptörvényt övező vitákra. Ön szerint miért bontakozhatott ki ily mértékű vita az elnökségünk ideje alatt?
- Minden ország, amely éppen elnökséget ad, általában a politikai viták középpontjába is kerül, ez így volt a legtöbb elnökséggel. Külön kell kezelni az uniós elnökséget és a magyarországi belpolitikai ügyeket. A hazai baloldali ellenzék az elnökség által vállalt prioritások, feladatok kapcsán nem tudott negatív kritikákat megfogalmazni - mert ezekkel alapvetően egyetértettek -, ezért belpolitikai kérdésekben támadta a kormányt és Magyarországot. Az Európai Néppárt viszont az elmúlt időszakban is teljes támogatásáról biztosította a magyar jobbközép kormányt.
- Mikor átvette a Fidesz-KDNP a kormányzást, hogy állt az uniós elnökségre való felkészülés?
- Jobb nem firtatni, hogy a felkészülési időszakban mennyit tett az előző kormány azért, hogy január elsejével el tudjon indulni a magyar elnökség. Ugyanakkor ki kell emelnem, hogy a Külügyminisztérium és a különböző szakminisztériumok óriási energiák mozgósításával készültek fel az elnöki teendők ellátására. Nagyon megpörgetett, tempós és hatékony munkával tudták elérni, hogy január elsején pontosan, hibamentesen el tudtuk kezdeni és végig tudtuk vinni a magyar elnökségi időszakot.
- Hogyan sikerült az induláskor vállalt prioritásokat megvalósítani?
- Magyarország jól vizsgázott, a prioritásokból jórészt minden megvalósult. Nagy kihívást jelent a cigányság európai és magyarországi sorsának a megoldása. Meg kellett találni azt a stratégiát, amellyel rendezhetőek a vitás kérdések, és a nagyon komoly problémákat meg lehet oldani. Az Európai Parlamentben Járóka Lívia, és a magyar kormányzatban pedig Balog Zoltán államtitkár úr nagyon jó munkát végeztek azzal, hogy az európai roma keretstratégia tető alá került.
Kiemelten fontosnak tartottuk az uniós agráriumot érintő kérdéseket, illetve a különböző kohéziós alapok ügyét. Én azt hallottam vissza, hogy a magyar elnökség nagyon jó munkát végzett ezen a téren, sikerült ezekben az ügyekben előrébb vinni a közös európai gondolkodásmódot. Az energiapolitika terén szintén sikerült jelentős előrelépést tenni. Fontos eredmények tartom azt is, hogy elindult egy közép-európai régiós stratégia, a Duna-stratégia, aminek az a jelentősége, hogy Németországtól a Fekete-tengerig a Duna partján és a közelében lévő országoknak lesz egy közös együttműködési formája, összekapcsolódnak a gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, turisztikai, és környezetvédelmi programok.
A következő fontos dolog, amit az európai uniós elnökségünkben vállaltunk és meg tudtunk oldani, az az, hogy elhárult minden akadály a horvát csatlakozás elől. Ez nemzeti érdekünk is volt, hiszen szomszédos országról van szó. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy Horvátország csatlakozása lehetőséget és példát mutatott a nyugat-balkáni országok számára. Napirendre vettük és elindítottuk a gazdasági kormányzásnak az ügyét is.
Azt is érdemként kell elmondani, hogy a gödöllői helyszín okán Budapesten alig vettek észre valamit az elnökségből; egy nagyon jól megtervezett közlekedési útvonal miatt még a mozgalmasabb napokon sem volt fennakadás a város közlekedésében. Nem volt olyan probléma, ami napi szinten bosszantotta volna az itt élőket. Nagyon jól vizsgázott a magyarországi szervezőcsapat. Egy nagyon mozgalmas, aktív és hatékony féléven vagyunk túl, Magyarország elvégezte a feladatát.
- Szinte minden elnökségnek kezelnie kell váratlan eseményeket is, melyekkel korábban senki sem számolt, és hazánk is szembesült jó néhány rendkívüli helyzettel.
- A magyar elnökség még azzal kapcsolatban is jó véleményt kapott, hogy a hirtelen adódó, válságos ügyeket gyorsasan és rugalmasan tudta kezelni. Gondoljunk csak az észak-afrikai tavaszra, forradalmakra, a japán cunamira és nukleáris katasztrófára, és a gazdasági financiális válságra. Ezek nem várt, nem tervezett, előre nem felépített vagy besorolt feladatai voltak a magyar elnökségnek, de véleményem szerint ezeket is meg tudta oldani. Ezek szintén emelték a magyar elnökség sikerességét.
Igaz, hogy lezárult az elnökségi félévünk, de ugyanúgy vinni kell tovább az ügyeket, hiszen nagyon sok esetben csak az volt a legfontosabb feladat, hogy elinduljon az adott ügy, illetve kialakítsuk a jövőbeni kereteit. A következő elnökségek feladata lesz majd, hogy ezeket a tervezett irányba tereljék.
- Az elvégzett feladatokon túl milyen pozitív hozadéka van még a soros elnökségünknek?
- Egy elnökségnek mindig az a kérdése, hogy az adott európai uniós tagország éretté válik-e az európai ügyek koordinálására. Az elmúlt félévben Magyarország egyik legfontosabb sikere az volt, hogy bebizonyosodott, hazánk igenis alkalmas volt a feladatra, és fontos ügyekben tudtunk közös álláspontot kialakítani. Mi is nagyon sokat tanultunk, és Magyarországon is az emberek talán egy kicsit jobban értik az Európai Uniót, valahogy emberközelibb lett számukra. Maga a lisszaboni szerződést követő új struktúra is vizsgázott egy kicsit a magyar elnökséggel. Most úgy tűnik, hogy működőképes.
Amit még nagyon fontosnak tartok az az, hogy nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy Magyarországot vonzóvá tegyük, hogy egy kicsit megmutassuk, milyen értékeink vannak. A konferenciák, találkozók, bizottsági ülések egyúttal a magyar gasztronómiának, borászatnak is helyszínei voltak. Én is több ilyen találkozón vettem részt, ahol nagyon pozitív visszajelzést kaptunk a vendéglátásról is.
- Jelentett-e változást az elnökségünk az unión kívüli országokkal való kapcsolatunkban?
- Az elnökségi időszakban nagyon sok ország mutatott érdeklődést irányunkban. Példaként említeném Törökországot vagy Oroszországot. Az együttműködések, a stratégiai partnerségek felerősödtek az elmúlt évben, félévben, ez részben az elnökség javára írható, másrészt pedig a nyitott külpolitikánkra. Magyarország megerősítette szövetségi rendszereit, illetve elindított egy nyitást a szövetségi rendszereken túl a partnerségi együttműködésekben. Egy hétig amerikai állami vezetők, kongresszusi képviselők, delegációk voltak Magyarországon, konferenciákat rendeztünk a transzatlanti kapcsolatokról, megszerveztük az Európai Parlament és az amerikai kongresszus képviselőinek a fórumát is, melynek mi voltunk a házigazdái. És ne felejtsük el, hogy itt járt a kínai miniszterelnök is. Magyarország is nagyon fontos partnerré válhat Kína számára, és ha visszafordítom a dolgot, akkor Kína Magyarország számára nagyon fontos piac lehet. Úgy tapasztalom, hogy Európa is nyitottságot mutat a távol-keleti gazdasági együttműködés iránt. Most jó úton vagyunk, és bízom benne, hogy így lesz a jövőben is.
- A parlament külügyi bizottságának milyen feladatai voltak az elnökséggel kapcsolatban?
- A magyar Országgyűlés is kivette a részét az elnökségi munkából. Mondanék még egy adatot is, az elmúlt félévben mintegy háromezer politikus és kormányzati személyiség fordult meg a magyar parlamentben. Lebonyolítottunk egy fontos találkozót, a tagállamok parlamenti külügyi bizottsági elnökeinek találkozóját, és kiemelném még az európai ügyek bizottsági elnökeinek a találkozóját is, mely az unión belül parlamenti szinten az egyik legkiemelkedőbb fórum. Ez utóbbit Hörcsik Richárd elnök úr jó vendéglátóként kiválóan bonyolította le, és nagyon fontos szakmai ügyekben jutottunk előbbre.
De ugyanúgy dolgoztunk Brüsszelben is, hiszen több konferenciát és tanácskozást tartottunk ott. Mi voltunk a házigazdái és a fő koordinátorai a nemzeti parlamentek együttes ülésének, ahol a Nyugat-Balkán volt a kiemelt témakör. Ezen személyesen is ott voltam, és elmondhatom, hogy egy kifejezetten sikeres találkozó volt azon országok részt vételével, akik csatlakozásra várnak, vagy a csatlakozás előtti stádiumban vannak.
- A bennünket követő lengyelek könnyebb elnökségre számíthatnak?
- Az európai közösség ügyeit vinni manapság nagyon nehéz feladat, és nyilván a lengyel elnökség sem lesz könnyebb helyzetben, mint mi voltunk. Különösen azért, mert az európai közösségen belül gazdasági szempontból abszolút nem lehet azt mondani, hogy kiegyensúlyozott lenne a helyzet, nap mint nap problémákkal szembesülünk. Halljuk, hogy mi történik Görögországban, Portugáliában, Írországban, vagy milyen hirtelen változások történnek vagy történhetnek például Olaszországban. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy az uniós gazdaságpolitikában szemléletváltásra van szükség.