Az elszámoltatási kormánybiztos szerint ha a kémügy tartalmaz olyan információkat, amelyek nem képeznek államtitkot, azokat nyilvánosságra kellett volna hozni. Lapunknak adott interjújában Budai Gyula beszélt a büntetőeljárások gyorsítását célzó új jogszabályokról, de kitért arra is, hogy egyes rendőrségeken, ügyészségeken vannak olyanok, akik „botot dugnak a küllők közé”. A kormánybiztos megemlítette, hogy amióta bekerült az alaptörvénybe a bírák alacsonyabb nyugdíjkorhatára, egyre több furcsa bírósági határozat született. A politikus jelezte: megérti azok türelmetlenségét, akik gyors eredményeket várnak az elszámoltatástól, azonban azt is hangsúlyozta, a vizsgálatoknak kizárólag a jogállamiság keretei teremthetnek megfelelő hátteret.
– Óriási várakozás övezi az elszámoltatást, és talán éppen ezért számos kritika is elhangzik. Sokak szerint bár hetente hallani újabb és újabb ügyekről, feljelentésekről, arról viszont semmi hír, hogy ezek miatt bárki rács mögé került volna. Jogosnak érzi e felvetéseket?
– Nem tartom jogosnak az ilyen kritikákat. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország jogállam, és jogerős bírósági ítélet hiányában az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Nyomozás, vádemelés, bírósági tárgyalás – ez a sorrend. Nagyon sok, az előző, balliberális kormányokhoz köthető ügyben folyik nyomozás. Elszámoltatási kormánybiztossá való tavaly novemberi kinevezésem óta 41 feljelentést tettem, ötven kiemelt ügyet vizsgáltam-vizsgálok, de a kisebb vagy közepes ügyek száma is megközelíti a hetvenet.
– Mi a véleménye az olyan megjegyzésekről, amelyek tevékenységét a szocialisták korábbi elszámoltatójának, Keller Lászlónak a „munkásságával” hasonlítják össze?
– Keller adott személyeket megcélozva próbált politikai felelősöket megnevezni, az én szakértői csapatom viszont konkrét ügyeket vizsgál. Elsősorban közpénzek és uniós források felhasználását, cégek értékesítését, illetve magántársaságok hiteleihez nyújtott állami garanciavállalásokat veszünk górcső alá. Tehát minden olyan politikai vagy büntetőjogi felelősséget fölvető ügyet, amely az előző nyolc év kormányzataihoz köthető. Olyan jogsértések történtek, amelyek miatt nekünk – megbízatásunknak megfelelően – le kell folyatnunk a vizsgálatokat.
– Ugyanakkor a tapasztalatok szerint miután az ügyek átkerülnek a rendőrségre, lelassulnak az eljárások. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz–KDNP szövetség nem tehetne valamit az ügymenet gyorsításáért?
– Éppen ezt segítik elő a múlt héten elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási jogszabályt érintő módosítások, amelyek tágítják a nyomozó hatóságok hatáskörét, és gyorsabb eljárásokat eredményeznek. Jó döntésnek tartom, hogy az ügyészség azon a bíróságon emelhet vádat, ahol szeretne, hiszen vannak leterhelt bíróságok, s vannak jól teljesítő, ám kevésbé igénybe vett ítélőtestületek. A gyorsítócsomag már azokra az ügyekre is vonatkozik, amelyek nyomozása folyamatban van. Ez egyébként az elszámoltatás azon része, amelybe én már nem szólhatok bele, még kérést sem fogalmazhatok meg a bíróságnak vagy az ügyészségnek.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2011. július 16-i számában olvashatja.