Az ülést követően kiadott közlemény szerint "a folytonosság, összhangban az Európai Unió előtt álló kihívásokkal, elsősorban a gazdaságpolitika, az energiapolitika és a bővítés területén jelenik meg". "A lengyel elnökség, a magyar elnökség által lefektetett alapokra építve, meg kívánja erősíteni az uniós gazdasági kormányzást és vissza akarja szerezni a pénzügyi piacok bizalmát, az Európai Unió biztonságának növelése érdekében meg akarja teremteni az EU energiabiztonság külső dimenzióját, illetve a nyitottságon alapuló Európa jegyében biztosítani kívánja a bővítési stratégia végrehajtásának előrevitelét is" - áll az MTI-hez eljuttatott szövegben.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Mikolaj Dowgielewicz, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes úgy értékelte, hogy hazájának elnökségi programja széles körű támogatást kapott a miniszterek körében. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja az újságírók előtt úgy vélekedett, hogy a lengyel elnökség "dinamikus startot vett". Dowgielewicz a legközelebbi feladatok közül kiemelte a jövőbeni pénzügyi válságok megelőzésének és könnyebb kezelésének érdekében tervezett hat jogszabály jóváhagyási folyamatának befejezését. A jogszabályokat magyar szakember, Kármán András vezetésével dolgozta ki egy uniós munkacsoport, és - korábbi egybehangzó értékelések szerint - a magyar elnökség június végéig több mint 95 százalékig végig is vitte a jóváhagyási folyamatot. A lengyel elnökségre maradt mindazonáltal, hogy az utolsó egy-két nyitott kérdésről megállapodást érjen el az Európai Parlamenttel. A külügyminiszterek az intézményes témákkal foglalkozó eszmecserében első ízben vitatták meg az Európai Unió Bíróságának reformjára vonatkozó kezdeményezéseket. A tervezet mindhárom igazságszolgáltatási fórumra (bíróság, törvényszék és közszolgálati törvényszék) vonatkozóan tartalmaz módosítási javaslatokat. Ezek közül intézményi szempontból legjelentősebb a törvényszéki bírák számának emelése a jelenlegi 27-ről 39-re.

A találkozón az Európai Bizottság bemutatta a 2014-ben induló következő hétéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát. A végrehajtó testület a kétpilléres rendszert fenntartva új rendelkezéseket vezetne be a közös agrárpolitika területén, jelentősen módosítaná az alapvetően az elmaradottabb régiók és ágazatok unión belüli felzárkóztatását célzó kohéziós politika cél- és eszközrendszerét, a többi büdzséfejezetben pedig az egyszerűsítést szem előtt tartva javítana a források felhasználásán. A bizottság a bevételi oldal átalakítására is javaslatot tesz: a jelenlegi áfa-alapú forrás eltörlését és két új saját forrás (illeték) bevezetését javasolja.

Sefcovic a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a bizottság - saját értékelése szerint - a tagországok és intézmények közötti tárgyalásokhoz szilárd alapot tett le az asztalra.
Mikolaj Dowgielewicz pedig megerősítette, hogy a tervezetet részleteiben az EU-ügyi miniszterek július 28-29-i sopoti informális ülésén vitatják majd meg.
A találkozón szóba került az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozója is, amely a görögországi adósságválsággal foglalkozik. Jean Leonetti, az uniós ügyekért felelős francia miniszter ezzel kapcsolatban nyilatkozva megerősítette, hogy az érintett országok közötti tárgyalásokon teret nyerő javaslatok egyike egy banki különilleték bevezetése. Úgy vélte, ennek az adna értelmet, hogy nem kellene a bankokat közvetlen beavatkozásra kényszeríteni, és ezáltal el lehetne kerülni, hogy a pénzügyi piacok szempontjából "negatív esemény" történjék. A csütörtöki csúcsértekezlet fő célja, hogy egy Görögországot hitelekkel segítő újabb nemzetközi támogatási program főbb pontjairól szülessen döntés. Több euróövezeti ország azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az új programból a magánszektor, azaz a bankok is kivegyék a részüket.