A bizottság kutatási és innovációs főigazgatóságának munkatársa abból az alkalomból számolt be az uniós program 2012-es felhívásáról, hogy Brüsszelben Máire Geoghegan-Quinn kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos kedden mutatta be az EU kutatási keretprogramjának 2012-es munkatervét. Siegler András kijelentette: a hétmilliárd eurós uniós ráfordítás 5,2 milliárd további kutatás-fejlesztési ráfordítást von maga után és rövid távon 170 ezer, 2025-ig pedig 400 ezer új munkahelyet, továbbá 80 milliárd euró GDP-növekedést teremt. Kiemelte: az uniós keretprogram minden korábbinál nagyobb költségvetést biztosít az innováció ösztönzésére. Az EU a legkiválóbb európai kutatók munkáját kívánja támogatni - fogalmazott, hozzátéve: a hatékonyságot növeli, hogy jelentős egyszerűsítéseket vezettek be a pályázatok lebonyolításában.

Mint kifejtette: az unió jövő évi felhívásában 1,3 milliárd eurót fordít az információs és kommunikációs technológiák és 656 milliót az egészségügyi kutatások támogatására, továbbá a környezeti, közlekedési és biogazdasági kutatások is kiemelt helyen szerepelnek a programban. A kis- és közepes vállalkozásokat egymilliárd eurós csomaggal támogatják a pályázati kiírásokban - közölte. Siegler András hangsúlyozta: a pályázatokon az EU és társult országainak egyetemei, kutatóintézetei, nagyvállalatai, kis- és közepes vállalatai, valamint pénzügyi befektetői szervezetek indulhatnak. Földrajzi szempontból Magyarországon eddig Budapest, Pest megye, Szeged és Debrecen voltak különösen sikeresek a kutatási pályázatokban - vélekedett.

Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke az eseményen elmondta: Magyarországon jelenleg a "forrásszűkösség" jellemző a kutatás és innováció támogatásában.
Jeney Nóra, hivatal munkatársa úgy fogalmazott, az uniós keretprogram 2007-es indulása óta Magyarország eddig csaknem ötezer pályázatban vett részt. Magyarország 1,1 milliárd euró támogatást igényelt a pályázatokon, ebből 160 milliót nyert el - jegyezte meg. Hozzáfűzte: az ország több pénzt kap a pályázatokon, mint amennyivel a program egészéhez hozzájárul.

Zoltai Miklós, az MFKK Feltalálói és kutatóközpont ügyvezető igazgatója szerint az uniós program előnye, hogy nagy források állnak rendelkezésre a kutatások támogatásához, garancia alapot hoztak létre, amely az előre nem látható eseményektől védi a projektek megvalósulását, egyszerűsödtek a pályázatok, és az előfinanszírozás lehetősége is kedvező. Az egyik legjelentősebb hátrányként emelte ki ugyanakkor, hogy igen hosszú a pályázatok átfutási ideje. Az Európai Bizottság a kutatási keretprogram 2012-es felhívásának alkalmából kiadott közleményében hangsúlyozták: a támogatások összesen több mint 16 ezer kedvezményezetthez jutnak el. 900 millió eurót szánnak a kutatók mobilitásának és pályafutásának segítésére, ebből az összegből csaknem 10 ezer magasan képzett kutató juthat támogatáshoz - tették hozzá.