Vannak olyan pillanatok, amikor a közélet szereplőinek fölül kell emelkedniük a napi politikai csatározásokon - mondta a Fekete Sas nagytermében, az ünnepi nagygyűlésen. Ezek mintha nem egy politikus szavai lennének. Hogy érzi, mennyire könnyű a fölülemelkedés? - kérdeztük Schmitt Pált.

Nekem nem nehéz, egyébként sem stílusom, hogy másokkal foglalkozzak. Amikor az ellenfelemmel szemben álltam a páston, arra kellett koncentrálnom, hogy én mit csináljak. És akármi is volt a végeredmény, a végén nem maradhatott el a kézfogás. Meg kellett tanulnom elviselni a vereséget is, és azt, hogy ezért ne haragudjak az ellenfelemre. Bennem közéleti szereplőként sem torlódnak fel sérelmek. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy nekem most már politikusként lépten-nyomon konfrontálódnom kellene. Dolgoznak a frakcióban olyan politikusok, akik azt a feladatot vállalták, hogy a jelenlegi kormány munkáját kritizálják. Én azzal szegődtem a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséghez, hogy a magam módján igyekszem megvalósítani a szövetség célkitűzéseit. Minél több emberrel szeretnék találkozni az országban, viszem a szövetség jó hírét, üzeneteit. Ez az én feladatom, és örömmel vállaltam a szövetség négy tagozatának koordinálását, és az európai uniós választásokon való részvétel előkészítését. Ez utóbbi szintén nagyon fontos feladatom, hiszen az a felelősség is rám hárul, hogy én vezetem a szövetség listáját ezen a választáson.

Amikor a Szövetség alelnöke lett, azt mondta, hogy ez a szerveződés több lesz, mint párt. Ma miben nyilvánul meg ez a különbség?

Amit ígértünk, azt elsősorban a tagozatok létrehozásával sikerült elérni, és talán sokat elmond, hogy a korábbi taglétszám megduplázódott. Házhoz visszük a politikát, megkönnyítettük a belépést, s a tagozatok közéleti fórumokként is működnek. Minél több dimenzióban, minél több lehetőséget megragadva igyekszünk minél nagyobb tömeghez szólni. Az üzenet az: itt áll egy kormányzóképes csapat, amelynek más elképzelései vannak, más tapasztalatai a kormányzásról, s nem utolsósorban, más eredményeket is produkált, amikor lehetősége volt rá.

Egyes vélemények szerint a párt a tagozatok által is csak azokat tudja megszólítani, akikkel egyébként sem lenne vitája. Ez a kör pedig nem föltétlenül lett nagyobb az elmúlt években. A többiek úgy gondolják: a politikával már tele van a padlás.

Én meg úgy látom, a bizonytalanok száma nagy az országban; azoké, akik nem kötődnek ideológiákhoz, a párthoz való tartozástól is fáznak. Mégis nagyon fontos, hogy ezek az emberek mit gondolnak a politikáról. Jelentősége, üzenete van annak is, ha azt gondolják, tele van a padlás a politikával. Fontos, mit mondanak a jelenlegi kormányzásról, és mit tartanak az előző kabinet munkájáról, hogyan érzik magukat most, hogyan élték meg azokat az intézkedéseket régebben és most, amelyek beleszóltak az életükbe, segítettek vagy ártottak. Mi valóban kíváncsiak vagyunk a véleményükre.

Amikor a politika porondjára lépett, érték kritikák. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként az olimpia közeledtével milyen kapcsolat fűzi Gyurcsány Ferenc sportminiszterhez?

Jó a kapcsolatunk, és ez talán annak is köszönhető, hogy megfogadtam: amikor az olimpiai bizottság elnökeként dolgozom, nem hordom a pártfunkcionáriusi kalapomat, és ez szerintem így van rendjén. Sportvezetőként semlegesnek kell lennem, hiszen az ember mindenki gyerekéért drukkol ebben az országban, olyan nincs, hogy csak a jobboldali érzelműeknek szeretnék örömet okozni. Gyakran találkozom Gyurcsány Ferenc miniszter úrral, különösen most, hogy a sport költségvetését készítjük. A napokban fogom elkísérni Jacques Rogge-hoz, a nemzetközi olimpiai bizottság elnökéhez Lausanne-ba, s bemutatom őt, mint új sportminisztert. Ebben az ügyemben nem követhetek el szereptévesztést.

Amikor politikusi stílusát jellemezte, egy sporthasonlattal élt. Hogyan látja, melyik sporthoz lehetne hasonlítani a magyar politikát?

Mindenképpen csapatjátékhoz hasonlítanám; talán a vízilabdához áll a legközelebb. Ebben is van keménység, stratégia és taktika, számít a felkészülés, és végül kiderül, hogy melyik csapat a jobb. És nemcsak a víz fölött, de a víz alatt is zajlik a küzdelem.

Forrás: Délmagyarország, 2003.október 30.