Veszélyeket rejt magában az Európai Bizottság 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslata – hangsúlyozta Győri Enikő a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára az EU-miniszterek, illetve -államtitkárok július 28-29-ei informális találkozóján, a lengyelországi Sopotban. A tagállamok képviselői első ízben cseréltek véleményt az EU 2014 és 2020 közötti többéves keret költségvetéséréről, amelynek tervezetét az Európai Bizottság 2011. június 29-én hozta nyilvánosságra. A találkozóra az EU történetében először meghívták az Európai Parlament négytagú küldöttségét, és jelen volt Janusz Lewandowski költségvetésért, illetve Maros Sefcovic intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős EU-biztos is.

Győri Enikő hozzászólásában figyelmeztetett: a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével tovább nőttek az Európai Unió feladatai, amihez megfelelő finanszírozásra van szükség. Az államtitkár leszögezte, hogy Magyarország egyetért a keretköltségvetésben megjelenő új célokkal, de óva intett attól, hogy a régi célokra szánt forrásokból finanszírozzák azokat. Az államtitkár rávilágított arra is, hogy a bizottsági javaslat értelmében az olyan értékes politikák szenvednének csorbát, mint a közös mezőgazdasági vagy a kohéziós politika, különös tekintettel a legkevésbé fejlett régiókra. Győri Enikő hangsúlyozta, hogy az EU külső versenyképessége elképzelhetetlen a kohézió erősítése nélkül, míg a jelenlegi agrártámogatási rendszer fenntartása az élelmiszerbiztonság szempontjából elengedhetetlen.

A Bizottság többéves keretköltségvetésről szóló javaslata 2011-es árakon összesen 1024,8 milliárd eurónyi kiadást tervez, a kétpilléres rendszert fenntartva új rendelkezéseket vezetne be a közös agrárpolitikában, jelentősen módosítaná a kohéziós politika cél- és eszközrendszerét, a többi fejezetben pedig az egyszerűsítést szem előtt tartva javítana a források felhasználásán. A sopoti informális találkozót megelőzően, július 27-én Győri Enikő lengyel partnerével, Mikolaj Dowgielewicz-cel egyeztetett a lengyel elnökség prioritásairól és az Európai Unió aktuális kérdéseiről. A kétoldalú munkavacsorán az államtitkárok megerősítették, hogy szorosan együtt fognak működni a lengyel elnökség alatt. Érintették a többéves keretköltségvetést, a schengeni rendszer jövőjével kapcsolatos kérdéseket, a nyugat-balkáni bővítést és közös agrárpolitikát, továbbá egyeztettek a keleti partnerségi csúcs tartalmi előkészületeiről is, amelynek Lengyelország mellett Magyarország lesz a társházigazdája.