Rudolf Andrásné projektmenedzser szombaton az MTI-nek elmondta: a Környezet és Energia Operatív Program pályázatán elnyert pénzek mellett az Európai Unió kohéziós alapjának társfinanszírozásával valósulhat meg a beruházás. Hernádkércs és Nagykinizs társulási formában több mint 1 milliárd 190 millió forintot, Szentistvánbaksa önállóan csaknem 520 millió forintnyi támogatást nyert el, Felsődobsza pedig 735 millió forint forrást kapott az árvízvédelem fejlesztéséhez.

 A kivitelezési munkát a tervek szerint november 30-ig fejezik be. A projektek eredményeként Szentistvánbaksán több mint 1300, Hernádkércs község védelmére csaknem 1900, míg Nagykinizsen 1800 méter hosszon építik ki az árvízvédelmi töltést, emellett Nagykinizsen 191 méternyi támfal is készül. Felsődobszán csaknem két és fél kilométeren védik majd az érintett területet, ebből 1800 méter védmű, a többi részen támfal és mobilgát biztosítja a megfelelő árvízi biztonságot. A megvalósuló fejlesztésekkel mintegy kilencszáz ott élő ember lesz nagyobb biztonságban.

A négy község még 2008-ban nyújtotta be pályázatait az árvízvédelmi fejlesztések előkészítésének támogatására Környezet és Energia Operatív Program keretében. Az előkészítési munkákra akkor 57,2 millió forintot kaptak, ez 85 százalékos támogatási mértéket jelentett. A projektek célja a községek mint nyílt ártéri települések árvízvédelmi helyzetének megoldása, ami azt jelenti, hogy a települések belterületét - a jogszabályban meghatározott méretekkel és magassági biztonsággal kiépített - árvízvédelmi mű védje.

A településeken jelenleg nincs védvonal, a gyorsan érkező árvizek ellen gyakorlatilag nem lehet megvédeni az érintett lakóépületeket és az ott élőket. A polgármesterek azt mondták, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nincs több olyan település, amely olyan nagymértékben lenne kitéve az árvízveszélynek, mint a nagykinizs-felsődobszai árvízvédelmi területen lévők. Emlékeztettek arra, hogy a községeket az utóbbi években többször is sújtotta a Hernád kiöntése: 2004-ben, 2006-ban, 2008-ban, majd tavaly egymás után háromszor is a víz volt az úr a területen.