A legfrissebb statisztika szerint 44 ügyben folyik büntetőeljárás, többségükben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el, mivel a legtöbb esetben országgyűlési képviselő érintettsége merült fel az előző kormányzati ciklusból – mondta Budai Gyula a Péntek 8 kérdésére.

Az elszámoltatási kormánybiztos beszámolt arról, hogy eddig a bábolnai földügyletek kapcsán felmerült hűtlen kezelés ügye lépett bírósági szakaszba, melyben már tanúként személyét is kihallgatták. Mint ismert, a vagyonkezelő akkori vezetője, Tátrai Miklós adott utasítást arra, hogy utaljanak át a Bábolnai Ménesbirtok Kft. ügyvezetőjének mintegy 365 millió forintot. Budai kérdésre válaszolva elmondta: több esetben éltek már gyanúsítással a nyomozóhatóságok; többek közt a sukorói kaszinó-beruházás és a moszkvai ingatlan-eladás ügyében is.

A büntetőeljárást gyorsító csomag, amelyet a parlament az utolsó előtti ülésszakán fogadott el, pontosan azért született, hogy a jövőben ne húzódhassanak el 10-15 évig a kiemelt, illetve az államnak nagy vagyoni hátrányt okozó ügyek bírósági tárgyalásai – reagált a kormánybiztos a Péntek 8 azon felvetésére, hogy mi garantálja azt, hogy a nehézkesen működő magyar igazságszolgáltatás belátható időn belül lezárja a megindított eljárásokat.

A jelenlegi bírói és ügyészi kar szakmailag el fogja tudni végezni azt a feladatot, ami ezekből az ügyekből rájuk hárul – mutatott rá Budai arra a felvetésre válaszolva, mely szerint az új alkotmányban szabályozott felső korhatár csökkentése miatt esetleg magánbosszúból helyeztek szabadlábra több gyanúsítottat az elmúlt időszak botrányainak emblematikus figurái közül.

Milliárdos állami garancia "baráti" cégeknek

Az államadósság brutális mértékű növekedésével, illetve az akkori kormányok felelősségével kapcsolatban Budai kifejtette: a politikai felelősség egyértelmű, de – a kormánybiztos szavai szerint - konkrét ügyekben kimutatható a büntetőjogi felelősség is. Ilyen például az IKR Zrt-nek és a Péti Nitrogénműveknek nyújtott állami hitelgarancia. Egyértelműen kimutatható, hogy többek közt ezek az ügyek növelték az államadósság mértékét. Mivel e garanciákat a száz százalékos állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankon keresztül biztosították, ezért az IKR esetében mintegy hatmilliárd, a nitrogénművek esetében pedig huszonhárommilliárd forinttal növelték közvetlenül a magyar állam adósságát. Ebben a két esetben olyan magáncégeknek adtak állami garanciát, amelyek nem biztosítottak a magyar állam részére fedezetet, ha ez a két cég csődbe megy – fogalmazott Budai.

Ezekben az esetekben olyan lobbi tevékenység folyt a háttérben, amely az állami vagyon hűtlen kezelésére sarkalta az eljáró kormánytagokat – mutatott rá a kormánybiztos, emlékeztetve arra, hogy ezekben az ügyekben az állam számára garanciákat biztosító kormányhatározatokat rövid idő elteltével az államra nézve hátrányosan változtatták meg.

Összegzésében Budai hangsúlyozta: az államadóssággal kapcsolatos büntetőjogi felelősség a konkrét ügyek vizsgálata kapcsán mutatható ki.

„A kaszinó-beruházást Bajnai fogta össze”

Gyurcsány mentelmi ügyével kapcsolatban az elszámoltatásért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: Sukoró ügyében a bukott kormányfő felelőssége nem kerülhető meg. „Nem megszokott dolog az hazánkban, hogy egy miniszterelnök a parlamentben fogadja a kaszinó-beruházással kapcsolatos befektetőket, majd megegyeznek. Később pedig születik egy emlékeztető, melyben Gyurcsány Ferenc konkrétan meghatározza, hogy kinek mi a feladata. A háttér dokumentáció, a levelezés egyértelműen bizonyítja, hogy valóban az akkori emlékeztetőnek megfelelően hajtották végre a feladatókat, és valóban Bajnai Gordon fogta össze a szálakat” – mondta Budai.

„A kormánynak nagyon keményen oda kell állni a károsult gazdák mellé”

A GMO-szennyezett kukoricával kapcsolatban a kormánybiztos kifejtette: azok a cégek, amelyek a fertőzött vetőmagot behozták Magyarországra az elmúlt időszakban is nagyon komoly lobbi tevékenységet folytattak az előző kormány irányában, hogy a génmódosított vetőmagokat hazánkban forgalomba lehessen hozni. Ezzel összefüggésben a kormánybiztos emlékeztetett arra az öt párti parlamenti határozatra, mely szerint sem termeszteni sem forgalmazni nem lehet itthon génkezelt vetőmagokat, ennek ellenére mégis bekerültek e növények az országba. Mégis, még a moratórium ellenére is, közel ötezer hektár nagyságú területen került a földbe ilyen vetőmag. „A kormánynak nagyon keményen oda kell állni a károsult gazdák mellé” – hangsúlyozta Budai, emlékeztetve: a kabinet több mint 4 milliárd forint elkülönítéséről döntött az érintett gazdálkodók kárának enyhítésére.