Jelen pillanatban a magán-nyugdíjpénztári tagok összesen 3160 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeznek. Ha ezt a pénzt tizenhárom éven keresztül állampapírba fektették volna, akkor átlagos hozammal számolva ma ez az összeg 3860 milliárd forint lenne – jelentette be Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi miniszterelnöki megbízott hétfői sajtótájékoztatóján. Hétszázmilliárd forint hiányzik a magánnyugdíj-pénztárak számlájáról, ennyivel több lenne a tagok vagyona, ha nem a magánpénztárak kezelik ezt az összeget – tette hozzá.
Egy olyan átlagos magyar munkavállaló, aki a tizenhárom év alatt folyamatosan tagja volt valamely magánnyugdíj-pénztárnak, körülbelül 1,7 millió forintot fizetett be, és 2010 végén, a magánpénztári számláján lévő összeg mintegy 2,3 millió forint volt, a magánnyugdíj-pénztári átlagos hozamokat figyelembe véve – mondta a miniszterelnöki megbízott. Ezzel szemben, ha ugyanez az átlagos munkavállaló állampapírba fektette volna pénzét, akkor mintegy 200 ezer forinttal több megtakarítással rendelkezne most – mutatott rá.
Selmeczi beszámolt arról is, hogy a pénztárak 2011. első negyedévéig mintegy 150 milliárd forintot fordítottak működési költségre. A magánnyugdíj-pénztári rendszer és az államadósság viszonyával kapcsolatban a politikus kifejtette: a tagbefizetések 1998-tól 2010-ig az adott éves GDP 0,9 százalékát tették ki, míg ezen időszak alatt az államháztartás hiánya átlagosan évi 5,9 százalék volt. Átlagosan egy százalékponttal lehetett volna kevesebb az éves államháztartási hiány, ha a pénztári befizetések nem hiányoztak volna az állami kasszából – tette hozzá.
Továbbá évente ekkora nagyságrenddel kevesebb államkötvényt kellett volna kibocsájtani, így az államadósság sem emelkedett volna ilyen meredeken – hangsúlyozta. Összességében a GDP-arányos államadósság 2010. végén 80 százalék helyett 70 százalék lehetett volna – fűzte hozzá. A miniszterelnöki megbízott e témában további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek.
Selmeczi Gabriella összehasonlításként elmondta, hogy a magánnyugdíj-pénztárak működési költségéből (150 milliárd) és veszteségéből (700 milliárd) - a 2010 év végi zárszámadás alapján -, két évig lehetett volna családi pótlékot fizetni (364 milliárd/év). De ebből a 850 milliárd forintból 5 évig lehetett volna a GYES/GYED rendszerét finanszírozni (158 milliárd/év).
Ha a kormányzat és a miniszterelnökség elvégezte a rendszer átvilágítását és az adatok elemzését, akkor a kormány jelentés formájában terjeszti a parlament elé a tudomására jutott információkat – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Szeretnénk, ha az Országgyűlés szakbizottságain keresztül megtárgyalná az előterjesztést és megtenné észrevételeit erről a tizenhárom évről – tette hozzá.
| Cikk: | 700 milliárddal lehetne több a hazai nyugdíjvagyon |
| Cikk: | Szükség volt a nyugdíjvédelmi programra |
| Cikk: | Vizsgálják a nyugdíjpénztárak gazdálkodását |