Nemzetgazdasági szempontból a cukorgyártás nagyon fontos kérdés, ha az 1990-es éveket nézzük, akkor Magyarországon 120-130 ezer hektáron termeltek cukorrépát és hazánkban 12 cukorgyár volt. Az európai unióhoz való csatlakozási időszakra már csak 5 magyarországi cukorgyár volt és 65 ezer hektáron termesztettek cukorrépát – mondta a fideszes képviselő arra a felvetésre válaszolva, hogy miért kellett egy külön bizottságot létrehozni ennek a kérdésnek a tisztázására.

Arra a kérdésre, hogy csak most, 10-15 évvel később jut eszünkbe, hogy nem kellett volna bezárni, privatizálni a cukorgyárakat a képviselő válaszában kifejtette: mivel a cukor, mint alapvető élelmiszer és alapvető élelmiszerstratégiai termék, fontos az, hogy ebből az ország önellátó legyen. Hozzátette: jelen pillanatban Magyarország nem önellátó cukorból.

Horváth hangsúlyozta: a felhasználás mintegy 300 ezer tonna évente. Jelen pillanatban az uniós kvótánk csak 100 ezer tonnára ad lehetőséget, tehát kétharmadát a cukornak Magyarország szükségszerűen importálja. Áprilisban végeztünk egy felmérést ugyanabban az időpontban egy nemzetközi kereskedelmi hálózatnál Németországban, Ausztriában és Magyarországon.

Megvettük ugyanazt az egy kilós cukrot, és áprilisban hazánkban 60 százalékkal magasabb volt a cukor ára a boltokban, mint az említett két országban – mutatott rá a vizsgálóbizottság tagja. Ez is mutatja, hogy az élelmiszeripar átgondolatlan privatizációjával gyakorlatilag kiszolgáltatottá tettük a nemzetgazdaságot önellátás szempontjából – tette hozzá magyarázatképp. Ez egy nemzeti, függetlenségi kérdés is. Ma sokkal többe kerül az élet, az étel Magyarországon, mint Németországban – hangsúlyozta a képviselő. De az életszínvonal tekintetében is jelentősek a különbségek – fűzte hozzá.

Nekünk az a felelősségünk, hogy olyan nemzetgazdaság legyen Magyarországon, amely a magyar embereknek , nemzeti érdekből adódóan az önellátását biztosítani tudja, illetve az alapvető élelmiszereket olyan áron tudják megvenni az emberek amely mind a pénztárcájuknak, mind az ár-érték aránynak megfelelő – fejtette ki Horváth.

A felelősség kérdését firtató kérdésre reagálva a képviselő úgy fogalmazott: nem lehet egy személyt bűnbaknak kinevezni, de nagyon fontos, hogy tisztázzuk a múltat és a hibákból tudjunk tanulni. Ugyanis tudni kell, hogy az Európai Unió jelenlegi agrárpolitikája 2014-ben újragondolásra kerül. A jelenlegi cukor-rendtartás 2015-ben fog változni, tehát 2014 és 2015 a magyar mezőgazdaság szempontjából stratégiailag kiemelten fontos évek lesznek – hangsúlyozta Horváth.