A termelők szerint nem volt törvényszerű olyan módon végrehajtani a privatizációt a cukoriparban, ahogyan az Magyarországon történt, a kutatók viszont úgy vélik, hogy a kelet-európai szektort leírták a nyugatiak, akik tudták, hogy a gyárak mellett piacot is vásárolnak - mondta Font Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában.

Utóbbi álláspont az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke szerint azért kétséges, mert Lengyelországban és Szlovákiában ez nem történt meg, ezekben az államokban mind a mai napig vannak működőképes cukorgyárak, nem áldozták fel olyan mértékben ezt az iparágat, mint mi. A magyar termelők azt gondolják, van realitása annak, hogy gazdaságosan lehessen nagyobb mennyiségben is cukorrépát termelni itthon, hiszen a jelenlegi igen alacsony, százezer tonnás kapacitással működő kaposvári gyárnak is tudnak szállítani.

A kutatók szerint viszont, ha nem változnak meg a jelenlegi uniós szabályok, akkor nem lesz érdemes cukorrépát termeszteni Magyarországon - pontosabban: máshol sem - vélekedett Font Sándor, aki emlékeztetett arra, hogy az átvételi ár az egész EU-ban 26 euró tonnánként, és ezt alacsonynak tartják a termelők. Jelenleg azonban a gazdaságossági kérdés másodlagos, mert az uniós csatlakozáskor lemondtunk a termelés kétharmadáról, így a mai kvóta szerint évente mindössze százezer tonna cukor állítható elő Magyarországon.

Font Sándor beszélt arról is, mit jelent a magyar mezőgazdaság számára, hogy génmódosított vetőmag miatt ötezer hektár kukoricavetést kellett beszántani. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben nem ez az ötezer hektárnyi vetés volt a lényeg, hanem az összes többi magyar termény GMO-mentes igazolása. "Ma komoly piaci pozíciót jelent, ha egy ország tud garantáltan GMO-mentesen termelni" - figyelmeztetett a politikus, aki szerint a magyar mezőgazdaság jó hírének nem ártott az ügy, a legélesebb szemű kritikusok is elismerték, hogy a lehető legmegfelelőbb módon jártunk el.

A kormány döntése értelmében azok a termelők, akiknek a termését meg kellett semmisíteni, 360 ezer forintos kártérítést kapnak hektáronként, és az állam átvállalta tőlük a pereskedés, illetve egyezkedés terhét is fajtatulajdonossal vagy az első magyarországi forgalmazóval szemben. Utóbbiak kötelessége ugyanis garantálni a GMO-mentességet. Az érintett ötezer hektárnyi földön egyébként már ősszel vetni lehet - tette hozzá Font Sándor.