Az emlékmű egykoron a Népkertben, a Herman Ottó Múzeum épületével szemben állt, augusztus 20-tól pedig ismét ott leng majd a zászló - mondta a szóvivő, hozzátéve: az országzászló helyreállítását a Lévay József Közművelődési Egyesület szorgalmazta.
Dobos Tímea azt is közölte: az új emlékmű helyén évtizedekig egy Géniusznak nevezett szobor állt, azt a városi sportcsarnok előtt állították fel újra, a miskolci országzászló így jószerivel eredeti helyén lenghet újfent.

A Géniusz-szobor helyén új, magasabb alap épül, és egy faragott mészkő talpazatra állított árbocra húzzák majd fel a lobogót.
A szóvivő tolmácsolta Szabó Sándor református lelkésznek, az egyesület elnökének szavait. Azt mondta: a trianoni békediktátum után sok helyen avattak az országban ilyen és hasonló, a szétszakított magyarság összetartozását szimbolizáló emlékművet.
Miskolcon az 1930-es évek közepén, a Herman Ottó Múzeummal szemben állították fel a faragott kőtalapzaton álló, több méter magas, nemzetiszínű szalaggal díszített zászlórudat, a félárbocra engedett, nemzetiszínű zászlóval. Ez emlékhely volt Miskolcon is, Trianon és a magyar sors mementója, megemlékezések helyszíne, egészen az 1950-es évekig. A kommunista hatalomátvétel után szerte az országban lebontották, vagy átépítették az ilyen emlékműveket, ez a sors várt a miskolcira is.

A korabeli országzászló-bizottságok nagyon aprólékosan meghatároztak mindent az emlékművekkel kapcsolatban, a talapzat, a rúd és a zászló anyagát, méreteit is. A mintegy négy méter átmérőjű, faragott mészkő talapzaton álló, hat méter magas zászlórúd tetején megmintázzák a Szent Koronát is, az emlékmű egy járólapokkal, díszkővel kirakott kis tér közepén áll majd.
A zászló árboca Litwin József iparművész műhelyében készül, az emlékmű átadását augusztus 20-ra, Szent István ünnepére tervezik.
A kivitelezés - a Géniusz-emlékmű áthelyezési költségeivel együtt - mintegy tízmillió forintba kerül, ezt a miskolci önkormányzat alapvetően közadakozásból szeretné finanszírozni.