Orbán Viktor avatta fel a pápai Várkertfürdő második ütemét, a termált.
A Fidesz elnöke ez alkalommal is hangsúlyozta: a "felelőtlen osztogatás" helyett a magyar kis- és középvállalkozások támogatása a jövőbemutató megoldás, a 3 millió hazai munkavállaló háromnegyedét ugyanis ezek foglalkoztatják. Miután a sajtótájékoztatón kifejtette véleményét az aktuálpolitikai kérdésekről, a Kisalföld interjút kért a volt kormányfőtől.
- Elnök úr, a szombati 16 óra műsorának beharangozója szerint már Kuncze Gábor SZDSZ-pártelnök is arról nyilatkozott, hogy mindenképpen meg kell akadályozni az ön visszatérését. Mit szól ehhez? - tette fel a kérdést a Kisalföld.
- Azt mondom, hogy már visszatértem. Késő bánat ebgondolat...
- Úgy látjuk, hogy gyakran és szívesen jár Pápára. Mi vonzza ide: a fideszes város, a reformátusság, a táj vagy a közelgő uniós választások?
- Nem gondolom, hogy Pápa úgymond "fideszes" város lenne. Pápa a pápaiaké. Az itt élő emberek szeretik a városukat, és arra a pártra szavaznak, amelyik a város érdekében a legszélesebb összefogást tudja megteremteni. Úgy látom, polgármesterük is ebben a szellemben tevékenykedik, és nem úgy, mint valamely párt "erős embere". Mindig akkor jöttem ide az utóbbi időben, amikor valamilyen ünnepet ült a város. Például amikor átadtuk a felújított kórházat vagy a sportcsarnokot - és most vagyok itt harmadszor.
- Szeptemberben is itt járt a közeli Nyárádon.
- Nyárádon azért jártam, mert nyolcszázötven éves a település, és úgy látom, hogy az ezrediket valószínűleg nem velem ünnepli majd a falu...
- Biztos abban, hogy ha mi nem is, de a falu megéri ezt az évfordulót? A környéken sok olyan község van - ideértve a szomszédos rábaközi falvakat is -, amelyet kihalás fenyeget.
- Pártállásra való tekintet nélkül mindenki érdeke, hogy a falusi életmódot rehabilitáljuk. Változtatni kellene azon a hozzáálláson - amely nagyon sok közéleti embernél is tapasztalható -, hogy a falu szót egyfajta kicsinyítő jelzőként használják, a falusit pedig nem elismerő, hanem inkább lenéző kifejezésként.
Az angol azt tartja, hogy igazán minőségi életet vidéken lehet élni, és a falusi életforma ebbe bizony beletartozik. Ha jól fejlesztjük a falut, az vonzóvá válik a városi ember számára, és sokkal egyenletesebben oszlik el a lakosság az ország területén. A másik, hogy a polgári kormány családtámogatási rendszerének kiépítését megelőző kutatások kimutatták: a magyar családok mindegyike éppen egy gyerekkel többet tervezett, mint amennyit végül vállalt. Ez azt jelenti, hogy időközben találták szembe magukat nehézségekkel. Nem gondolom tehát, hogy egyetlenegy faluról is le kellene mondanunk. Sajnos jelenleg éppen azok a költségvetési normatívák csökkennek, amelyek a vidékfejlesztést szolgálnák. Kifejezetten a kistelepülések kerülnek hátrányba.
- Mit gondol, nem járna-e jobban Pápa, ha Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozna, követve számos bakonyalji település példáját?
- Az hagyján, de ráadásul Veszprémmel kell egy fedél alatt élniük... Tudtommal az sem egyszerű eset. Magyarországon egyébként minden megyében van két "dudás": Zalaegerszeg-Nagykanizsa, Győr-Sopron... Hogy maradnak-e a pápaiak Veszprém megyében, vagy a szomszédhoz csatlakoznak, azt szerencsére ők maguk dönthetik el. Sőt, van egy harmadik lehetőség is: megpróbálnak megyeközponttá válni...
Kisalföld
Cikk: | Széchenyi Terv-pályázattal épült a pápai Várkertfürdő |