Orbán: A kormány nem ugrik félre a kihívások elől + képek
	A munkaalapú gazdaság ma már evidencia minden második európai miniszterelnök számára, különbség csak a terminusok használatában van, hiszen a nyugati politikusok a jóléti állam átalakításáról beszélnek – hangsúlyozta Orbán Viktor a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn. A kormányfő előadásában kiemelte: folytatják a bürokrácia átalakítását, a bajbajutott devizahitelesek megsegítését, és a pénzügyi válság nyomán kialakult helyzet kezelését.  Tekintse meg képgalériánkat!
Létrehozva: 2011. augusztus 29., 09:30 | Utoljára frissítve: 2011. augusztus 29., 11:54

Orbán Viktor miniszterelnök köszönetét fejezte ki a diplomáciai karnak az elmúlt egyéves munkájáért. Szavai szerint elismerés illeti őket azért is, mert nehezítette munkájukat a kormányváltás, új kihívás elé állította őket a magyar uniós elnökségre való felkészülés, illetve az azzal járó feladatok végrehajtása. A kormányfő kifejtette, kiszámíthatatlan világrendben kellett képviselni a magyar érdekeket, ezért megbecsülés illeti a diplomatákat.

„Diplomáciai karunk és az ország megbecsültsége magasabb, mint elnökségünk előtt volt”

A miniszterelnök kiemelkedően fontosnak nevezte azt, hogy a mai konzultáció létrejött, hiszen a diplomaták önálló döntéseiket nagyobb biztonsággal hozhatják meg. Orbán az EU-s elnökségről szólva hangsúlyozta: megerősödve kerültünk ki belőle, és cáfolta azt a szocialista kritikát, hogy e kérdésben szétválasztható a politikai és szakmai teljesítmény. Hozzátette: „diplomáciai karunk és egyszersmind az ország megbecsültsége magasabb, mint elnökségünk előtt volt”.  

A jövőről szólva a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a következő időszak meghatározó eleme lesz a pénzügyi és gazdasági válság. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nyolc-tíz évig az euró nem kerül ki a támadások alól. Ez a magyar belpolitikára nézve is súlyos következményekkel fog járni, azonban erre a válasz megadása a magyar parlament feladata – szögezte le.

A kelet-közép-európai térség szerepe a jövőben nőni fog

A gazdaságról szólva a miniszterelnök rámutatott, hogy egy ország pozícióját a nemzetközi erőtérben három tényező jelöli ki: a költségvetési hiány, az államadósság mértéke és a növekedés lehetőségei. Orbán hangsúlyozta, hogy a kelet-közép-európai térség szerepe a jövőben nőni fog. A kormányfő utalt Csehországra, Szlovákiára és Lengyelországra, amelyek az államadósság és növekedés tekintetében remek állapotban vannak. Ezen országok növekedési lehetőségei messze meghaladják a mag- és a déli perem- országok lehetőségeit, azonban Magyarország jelenleg nem büszkélkedhet hasonló mutatókkal. Ezért a következő időszakokban a magyar kormányzati politika kiemelt céljai: az államháztartási hiány három százalék alá történő szorítása, az államadósság csökkentése, valamint a növekedés beindítása. Ha ez sikerül, az európai tendenciák ellenére is nőni fog a gazdasági teljesítményünk – szögezte le. 

Előadásában az elmúlt egy év döntéseit elemezve a miniszterelnök kifejtette, hogy Európában olyan kormányzati politikák rajzolódnak ki, mint amelyeket megannyi bírálat ért, mikor hazánk bevezette azokat. A bankadót már tizenkét állam vezette be, és bár a különadó kérdése a luxembourgi bíróságon van, mégis egyre többen vezetik be azt. Ezzel összefüggésben mégis óvott a miniszterelnök a nagyképűségtől. „Legyünk szerények” – figyelmeztetett Orbán Viktor. Amíg az államadósság mértéke nincs ötven százalék alatt, és a növekedés nem lesz kétszerese az európai magterületnek, addig a szerénység indokolt - hangsúlyozta.

A következő nyolc-tíz évben a politikai stabilitás lesz az egyik legnagyobb érték

A munkaalapú gazdaság ma már evidencia minden második európai miniszterelnök számára, különbség csak a terminusok használatában van, hiszen a nyugati politikusok a jóléti állam átalakításáról beszélnek - szögezte le, hozzáfűzve: e kettő ugyanazt jelenti. Szavai szerint tanulság az is, hogy a következő nyolc-tíz évben a politikai stabilitás lesz az egyik legnagyobb érték, hiszen ez óriási előnnyel jár mind a diplomáciában, mind a gazdaságban. A fentieket összegezve a kormányfő kijelentette: a nem ortodox eszközök bevezetése főárammá vált az európai gazdaságpolitikában. 

Ebből következően prioritása a magyar kormányzati politikának az is, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre az országban – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Start-munka-program keretében már idén két-háromszázezer ember áll ismét munkába. Az egységes európai adórendszer bevezetésével kapcsolatban a miniszterelnök azon határozott véleményének adott hangot: „azt nem tudjuk elfogadni, és ezt a diplomáciai karnak is következetesen képviselnie kell”. Előadását folytatva Orbán kiemelte, rég volt ilyen nehéz a politikai helyzet, mint amilyen az elkövetkezőkben lesz. Ezzel összefüggésben rámutatott: az euróválság közvetlen veszély, hiszen a magyar szuverenitás kérdése forog kockán.

2012 januárjától egy megújult Magyarország küzd tovább szuverenitásáért

A miniszterelnök szavai szerint vagy a görög útra térünk, vagy sikeresen haladunk tovább az egy éve megkezdett úton. Görögország nem tudja visszafizetni adósságát, ezért sorsát már nem ő irányítja. Azonban ez nem balesetszerű dolog, hiszen vannak, akiknek ez a helyzet kedvező – utalt a miniszterelnök azokra a pénzügyi spekulációs csoportokra, melyek igen jól keresnek az országok válságain. Mindazonáltal egyetlen ország sem háríthatja el ezt a kihívást azzal, hogy pusztán spekulánsok összehangolt támadásáról van szó – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Az ősz küzdelmes lesz, de a kihívások elől a kormány nem fog félreugrani: folytatjuk a bürokrácia átalakítását, a bajbajutott devizahitelesek megsegítését, és a pénzügyi válság nyomán kialakult helyzet kezelését. Mindezt és a sarkalatos törvények megalkotását még ősszel el kell végeznünk, mert a döntések halogatásával hatásuk kevésbé érvényesül – emelte ki. Így 2012 januárjától egy megújult Magyarország küzd tovább szuverenitásáért. 

Meg kell haladni a blokkszerű gondolkodást

A külpolitikai prioritásokról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, első számú cél a nemzetegyesítés, különösen akkor, amikor a fizikai országhatárok veszítenek jelentőségükből. Eme történelmi lehetőséget ki kell használni – szögezte le. A szélesebb spektrumú külpolitikával kapcsolatban a kormányfő rámutatott, meg kell haladni a blokkszerű gondolkodást. Ezzel összefüggésben kifejtette, nem akadályozhat meg bennünket az, hogy a transzatlanti szövetségrendszer tagjai vagyunk, abban, hogy nyissunk Oroszország, Kína és az arab világ irányába.
 
Ennek a gyakorlati munkába való átültetését a miniszterelnök elvárásként fogalmazta meg a diplomáciai kar felé. Szavai szerint az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal vagy a felemelkedő közép-ázsiai térséggel. "Az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van, s aki erről lemond, kárt okoz saját hazájának" - zárta szavait a miniszterelnök.