A külügyi tárca vezetője a külföldön dolgozó magyar diplomaták budapesti értekezletén a külkapcsolati törvény szükségességét azzal indokolta, hogy átfogó szabályozást kialakítva javítsák a külügyi és a külgazdasági terület, valamint a kulturális diplomácia közötti együttműködést.

Martonyi János előadásában kitért arra, hogy az ENSZ BT nem állandó tagságának megszerzése nem stratégiai célja a magyar diplomáciának, ugyanakkor már a kandidálás, a tisztség elnyeréséhez vezető folyamat is hasznos az országnak.
 

Hangsúlyozta, az Orbán-kormány a tagjelöltséget elődjétől örökölte, és mindent megtesz a siker érdekében, ami a magyar diplomácia bizonyos fokú kontinuitását is jelzi, véleménye szerint azonban az eredmény nem minősíti majd a felkészülés minőségét. Kitért arra is, hogy a magyar diplomácia fontos feladata a kapcsolatok bővítése. Ebbe a körbe sorolta, hogy Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesíti a csendes-óceániai szigetvilág államaival.

Az Európai Unióról szólva Martonyi János azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban a tagállami döntések előtérbe kerültek a közösségi döntéshozatal rovására, amit Magyarország számára kedvezőtlen jelenségként értékelt.
    
 

A magyar soros elnökséggel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az ország több olyan üggyel - az energiabiztonsággal, a romastratégia megalkotásával, a nyugat-balkáni államok integrációjának segítésével - foglalkozhatott, amelyek Magyarország diplomáciai arculatát erősíthetik a következő években.
    
Kitért arra is, hogy a Mol-részvénycsomag visszavásárlása javította a Magyarország és az Oroszország közötti együttműködés légkörét.
"Soha sem fogjuk eltűrni, hogy diplomatáinkat megfigyeljék, zaklassák, megpróbálják megfélemlíteni vagy zsarolni" - utalt a minszki magyar diplomata ügyére.