– Önök a kormányzati stabilitást, az ellenzék az arányossági elvet tekinti a legfontosabb ismérvnek a választási rendszer kialakításában. A stabilitás miért fontosabb az arányosságnál?

– A demokratikus választás célja és értelme mindenhol ugyanaz: meghatározott időre az legyen jogosult a politikai döntéshozatalra, aki a legnagyobb társadalmi támogatottságot élvezi. A demokratikus intézményrendszer működése érdekében tehát a választások célja az, hogy akit a legtöbben támogatnak, az kormányozhasson. Előállhat olyan helyzet, amikor ez a támogatottság nem elegendő a kormányalakításhoz, de az a helyes, ha ilyen a lehető legritkábban fordul elő. Az arányosság önmagában nem demokratikus kritérium, a kizárólag többségi elemből – egyéni választókerületekből – álló választási rendszer éppen olyan demokratikus, mint a tisztán arányos. Aki ezzel ellentétes állítást fogalmaz meg, azt is tegye hozzá, hogy véleménye szerint Angliában és az Egyesült Államokban évszázadok óta diktatúra uralkodik. Sőt egy elnöki típusú rendszerben aki akár csak egy szavazattal többet kap ellenfelénél, az a végrehajtó hatalom teljességét megszerzi.

– Eldőlt-e már, hány választókerület, egyéni körzet lesz? Ön szerint mi lenne a legjobb megoldás?

– A Fidesz elnökségének javaslatát Áder János még júniusban ismertette, eszerint száz egyéni és ugyanennyi listás választókerület lenne, de szeretnénk megismerni az ellenzéki pártok elképzeléseit. Az biztos, hogy vegyes rendszerben érdemes gondolkodni, tehát a választópolgárnak a pártra való szavazás mellett legyen lehetősége saját egyéni képviselőt is választani. Az olyan szélsőséges véleményekkel nem tudunk mit kezdeni, amelyek teljesen kizárnák annak a lehetőségét, hogy az emberek ne csak pártok közül, hanem személyek között is válasszanak, mivel ez a választókkal való kapcsolattartást gyengítené, a közügyek intézését a választópolgároktól távolítaná.

 

A teljes interjú a www.magyarhirlap.hu honlapon olvasható.