A termékadó bevezetésének célja, hogy a magyar lakosságot az egészségesebb táplálkozás felé terelje, csökkentve azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek nagy energiatartalmúak, sok bennük a só- vagy a cukor, ugyanakkor kevés értékes tápanyagot és nagymennyiségű, úgynevezett luxuskalóriát tartalmaznak, éppen ezért népegészségügyi szempontból nem preferáltak. Az adó bevezetésének másik célja, hogy az ebből származó mintegy 20 milliárd forintos éves bevétel a lakosság egészségi állapotának javítását szolgálja, amelyhez hozzátartozik a gyógyítók bérének rendezése is.

Az Országgyűlés döntése értelmében népegészségügyi termékadó hatálya alá esnek az

- üdítőitalok (ha azok gyümölcstartalma nem éri el a 25 százalékot, hozzáadott cukortartalma pedig meghaladja az 8g cukor/100 ml mennyiséget)

- energiaitalok (olyan üdítőitalok, amelyek hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10mg koffein/100 ml mennyiséget)

- előrecsomagolt cukrozott készítmények (ha cukortartalmuk meghaladja a 25 g cukor/100 g, csokoládék esetében a 40g cukor/100 g mennyiséget)

- sós rágcsálnivalók (snackek) (ha a sótartalmuk meghaladja az 1g só/100 g – kenyér és pékáru kivételével)

- ételízesítők (ha sótartalmuk meghaladja az 5g/100 g értéket, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget)

A népegészségügyi termékadó nem érint alapélelmiszereket, csak olyan termékkört, amelynek van egészséges alternatívája.

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlen, s jóval elmarad attól, mint amit az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége indokolna. Kutatások szerint egy 2008-ban született fiú 7,4 évvel, míg egy ugyanennyi idős lány 5,1 évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai átlag. S amennyiben a jelenlegi népegészségügyi helyzet nem változik, életük 21, illetve 25 százalékát nem egészségesen élik le.

A helytelen táplálkozással is összefüggésben lévő szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések népbetegségnek számítanak, gyermekeink (és a felnőtt lakosság) jelentős hányada túlsúlyos, vagy elhízott. Nemzetközi és hazai kutatások is azt jelzik, hogy a túlzott cukor és só bevitel komoly egészségügyi kockázatot jelent. A magas vérnyomás, az agyvérzés, a szívkoszorúér-betegségek veszélye megfelelő táplálkozással és rendszeres testmozgással jelentősen csökkenthető lenne.

A magyar lakosság sófogyasztása minden életkorban jelentősen meghaladja az ajánlott mennyiséget. A felnőttek napi ajánlott 5 gramm helyett 14-18, míg a gyermekek 3 gramm helyett 3,5 - 13,1 gramm között fogyasztanak sót. Sok esetben a szénhidrátok (így pl. az édességek) teszik ki az étkezések jelentős részét, miközben naponta és testsúly-kilogrammonként mintegy 5 gramm szénhidrátra van szükségünk.

A magas koffein-bevitel felborítja a normál életritmust, mesterséges felpörgést, ezt követően azonban fokozott fáradtságot okoz. Az érzékeny korcsoportokban (pl. gyermekek, serdülők, fiatal felnőttek) a nagy mennyiségű koffein fogyasztása előidézheti a koffein túladagolás tüneteit: erős hányingert és hányást, mellkasi fájdalmat, szapora pulzust, verejtékezést, nyugtalanságot, álmatlanságot, esetenként pánikrohamot. Koffein-tartalmú ital fogyasztásához nem szokott személyek, vagy18 év alatti gyermekek esetében a túladagolás súlyosabb következményekhez, így akár halálhoz is vezethet.

A legnagyobb veszélyben a gyerekek vannak, hiszen ők általában a magas kalóriatartalmú ételeket, italokat szeretik, amelyek rendszerint sok hozzáadott sót, cukrot, emellett elenyésző mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a különféle termékekre kirótt adók befolyásolják a termékek fogyasztását, ily módon az egészségkockázatot. Éppen ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága támogatja a népegészségügyi termékadó bevezetését. Az Államtitkárság intézkedéseivel ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy táplálkozási szokásaink kedvező irányú változásának eredményeként legalább annyi ideig éljünk, mint a nyugat-európai uniós polgárok.